Dr. Zatik Levente ügyvéd Budapest


A tartalomhoz

Bűnügyek

Az elmúlt években több száz büntetőügyben láttam el vádlottak védelmét. Szakterületeim többek között: rágalmazás, közlekedési büntetőügyek, informatikai büntetőügyek, gazdasági büntetőügyek, személy és vagyon elleni ügyek. Konkrét ügyeket és az elért eredményeket az ügyvédi kamarai szabályzat rendelkezései miatt jelen honlapon nem közölhetek.

Büntető ügyekben csaknem minden terhelt ugyanazt szeretné elérni:

  • az előzetes letartóztatásban lévők szeretnének hazamenni a családjukhoz,
  • az ártatlanul megvádolt emberek a felmentésüket szeretnék,
  • a többiek a legenyhébb joghátrányt szeretnék elérni ha a felmentésükre nincs mód.


Önnek vagy hozzátartozójának ehhez a következőt kell tennie:

Első tanács: az első nyomozati kihallgatáson meghatalmazott védővel jelenjen meg és soha senkivel ne beszéljen az ügyről csak a meghatalmazott védővel, aki ügyvédi titoktartásra köteles.

Második tanács: mindig hallgasson a meghatalmazott védőjére, aki hosszú évek tapasztalatával rendelkezik, csaknem szó szerint tudja a Btk-t, a büntetőeljárásról szóló törvényt, a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó jogegységi határozatait, kollégiumi véleményeit, emellett számos eseti döntést ismer.

Amennyiben Ön vagy hozzáatartozója ellen csekély tárgyi súlyú bűncselekmény miatt indult eljárás és nem kíván védőt meghatalmazni, hasznos ha tanulmányozza a lenti összefoglalót.

Alapvető tudnivalók terheltek részére

  • A terheltet megilleti az ártatlanság vélelme, ami azt jelenti hogy a terhelt nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bíróság jogerősen el nem ítéli.
  • Az ártatlannak vélelmezett terhelt bűnösségét kétséget kizáró módon kell bizonyítani az eljáró hatóságoknak.
  • A terheltet nem lehet arra kötelezni, hogy ártatlanságát bizonyítsa, vagy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.


A terhelt jogai

A terhelt jogosult arra, hogy

  • a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele,
  • az eljárási cselekményeknél jelen legyen (ha törvény másképp nem rendelkezik)
  • az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen,
  • megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre,
  • a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, indítványokat és észrevételeket tegyen,
  • jogorvoslattal éljen,
  • a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
  • a vallomástételt megtagadja. Ha úgy dönt és vallomást tesz, az egyes kérdésekre való válaszadást is megtagadhatja.


A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy

  • a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék,
  • a hozzátartozójával vagy más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, írásban ellenőrzés mellett érintkezzék. A hozzátartozóval való érintkezés kizárólag a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható vagy tiltható meg.


A terhelt kötelessége

Ha a terhelt a Magyar Köztársaság területén él, köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét, és annak megváltozását az elköltözés után három munkanapon belül annál a bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál bejelenteni, amelyik vele szemben büntetőeljárást folytat. Ha ezt elmulasztja, rendbírsággal sújtható.

Mikor jár el védő a terhelt védelmében?

1. Kötelező a védő részvétele a büntetőeljárásban, ha

  • a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,
  • a terheltet fogva tartják,
  • a terhelt süket, néma, vak, kóros elmeállapotú, vagy a magyar nyelvet nem ismeri,
  • a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni


Kötelező védelem esetén a védő részvétele mind a nyomozási szakban, mind a bírósági tárgyaláson kötelező.
Ha a védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki. A hatóság védőt rendel ki abban az esetben is, ha ezt a terhelt érdekében szükségesnek tartja. A kirendelt védő a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtt az idézésre, illetőleg az értesítésre történt megjelenéséért, az iratok tanulmányozásáért, valamint a fogva tartott terhelttel a fogva tartás helyén történő megbeszélésért díjazásra, továbbá költségtérítésre jogosult.
A kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.

2. Védő a terhelt vagy hozzátartozója meghatalmazása alapján is eljárhat.

Sértett jogai

  • Jelenlét az eljárási cselekményeknél, (ha törvény másképp nem rendelkezik)
  • az eljárás őt érintő irataiba való betekintés,
  • az eljárás bármely szakaszában indítványok és észrevételek tétele,
  • felvilágosítást kapjon a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól
  • jogorvoslati jog


Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghalt, helyébe egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet, és gyakorolhatja a fenti jogokat. Ha a sértett olyan egyházi személy volt, aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után - hozzátartozó (örökös) hiányában - az egyenesági rokon jogai illetik meg a volt egyháza szerinti egyházi elöljáróját.

Ki hatalmazhat meg védőt?

  • A terhelt,
  • a terhelt törvényes képviselője, vagy nagykorú hozzátartozója,
  • külföldi állampolgár terhelt esetén pedig hazája konzuli tisztviselője.


A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől megvonhatja.
A meghatalmazást ahhoz a bírósághoz, ügyészhez, illetőleg nyomozó hatósághoz kell benyújtani, amely előtt a meghatalmazás időpontjában a büntetőeljárás folyamatban van. A meghatalmazott védő a meghatalmazás benyújtását követően gyakorolhatja eljárási jogait.
A meghatalmazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.

Mik a magánvádas bűncselekmények?

  • könnyű testi sértés,
  • magántitok megsértése,
  • levéltitok megsértése,
  • rágalmazás,
  • becsületsértés
  • kegyeletsértés


esetén az eljárás megindulása a sértett nyilatkozatától, magánindítványától függ, és a vád képviseletét a sértett látja el. Magánindítvány a sértett, valamint az arra feljogosított személyek, hatóságok azon nyilatkozata, amelyben az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánják. A magánvád azt jelenti, hogy a büntetőeljárásban a vádat a sértett, mint magánvádló képviseli. A magánvádra üldözendő bűncselekmények kizárólag magánindítványra büntethetők.
A magánvádló az ügyészi jogosultságokat megkötés nélkül gyakorolhatja. Az ügyész az eljárás bármely szakaszában átveheti a magánvádlótól a vád képviseletét, és ettől kezdve a magánvádló sértetti helyzetbe kerül. A magánvádló halála esetén a hozzátartozója 30 napon belül a helyébe léphet.

Ki a pótmagánvádló?

A sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha

  • az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette,
  • az ügyész a vádemelést részben mellőzte,
  • az ügyész a vádat elejtette,
  • az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át,
  • az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.


Kit terhel a bűnügyi költség?

A vádlott viseli a bűnügyi költséget, ha a bíróság bűnösnek mondja ki, vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja. A bíróság a bűncselekmény súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti.

Ha közvádas ügyben a bíróság a vádlottat felmenti, vagy az eljárást az ügyész vádelejtése miatt megszünteti, az állam a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül megtéríti a vádlott költségét, továbbá védőjének az eljárás során nem előlegezett díját és költségét.

Lehet-e meghatalmazott ügyvédje a tanúnak?

Igen, a tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el. Az ügyvéd feladata kizárólag az, hogy a tanút az őt megillető jogokról és kötelezettségekről felvilágosítsa és tanácsokkal lássa el, illetve a vallomás megtételének vagy megtagadásának célszerűsége szempontjából eligazítást adjon.

Mik a tanúzási akadályok?

Nem hallgatható ki tanúként

  • a lelkész, illetőleg az egyházi személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,
  • a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,
  • akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás,
  • a hatósági tanú olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási kötelezettség terheli, és ez alól a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság nem mentette fel.
  • minősített adatról nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést


Mikor tagadhatja meg a tanú a vallomástételt?

  • Ha a terhelt hozzátartozója,
  • ha magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben, akkor is, ha a tanúvallomást hozzátartozói minősége alapján nem tagadta meg,
  • ha foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, és a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a külön jogszabály szerint jogosult felmentette, vagy külön jogszabály szerint a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.


A megtagadás jogosságáról az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz.

Meddig tart az előzetes letartóztatás?

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart.
Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint, alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

Az előzetes letartóztatás megszűnik,

  • ha annak tartama az egy évet eléri, és a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
  • ha annak tartama a két évet eléri, és a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
  • ha annak tartama a négy évet eléri, és a terhelttel szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás,
  • ha annak tartama - a fenti három eset kivételével - a három évet eléri, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.


Az előzetes letartóztatás végrehajtása

Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.Ha a nyomozási cselekmények elvégzése indokolttá teszi, az ügyész akként rendelkezhet, hogy az előzetes letartóztatás legfeljebb harmincnapi időtartamban rendőrségi fogdában is végrehajtható. Ezt az időtartamot követően a gyanúsított rendőrségi fogdán történő elhelyezéséről - további harmincnapi időtartamra - az ügyész indítványára a bíróság határoz.

Mi a távoltartás lényege?

A távoltartás egy kényszerintézkedés, ami csak akkor rendelhető el, ha a terhelttel szemben nem rendeltek el előzetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést, vagy házi őrizetet. A távoltartás intézménye védelmet biztosít a sértett részére az eljárás jogerős befejezéséig és elősegíti a bizonyítási eljárás sikerét. A távoltartás tartama 10-60 napig terjed. A távoltartás hatálya alatt a terhelt köteles a bíróság által meghatározott lakást, területet, körzetet elhagyni, és oda a bíróság által meghatározott ideig nem térhet vissza, illetve köteles magát távol tartani a bíróság által meghatározott személytől, különösen e személy lakó- és munkahelyétől, oktatási intézményétől, továbbá tartózkodni attól, hogy bíróság által meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
A távoltartás elrendelését indítványozhatja az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője.

Az óvadék

Az óvadék a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosító összeg, amit a bíróság állapít meg. A bíróság óvadékot állapíthat meg, és a terhelt előzetes letartóztatását megszüntetheti, ha a bűncselekmény jellegére, valamint a terhelt személyi körülményeire figyelemmel valószínűsíthető, hogy óvadék letétele biztosítja az eljárási cselekményeknél a terhelt megjelenését.
Óvadék megállapítását a terhelt vagy a védő az előzetes letartóztatásról döntésre jogosult bíróságnál indítványozhatja. A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet.

Mikor rendelhetnek el őrizetbe vételt?

Az őrizetbe vétel elrendelésének együttes feltételei:

  • szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja álljon fenn. Különösen tettenérés esetén. a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető.
  • Őrizetbe vételnek a bírói szakban is helye van, ha a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg és az elővezetése nem járt sikerrel - tárgyalási őrizet.


Meddig tarthat az őrizetbe vétel?

Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet - ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el - szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el.

Kegyelmi kérelem

A terhelt, a védő és a terhelt hozzátartozója terjeszthet elő kegyelmi kérelmet. A kegyelmi kérelmet a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyészhez, a vádirat benyújtása után a bíróság az igazságügyminiszterhez terjeszti fel.
A büntetés elengedésére, mérséklésére vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre irányuló kegyelmi kérelmet annál az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani, ahol az eljárást lefolytatták. A kegyelmi kérelemnek a büntetés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Árjegyzék
Konzultáció
Feliratkozás hírlevélre

Kezdőlap | Bemutatkozás | Bűnügyek | Munkajog | Ingatlan | Követelések | Cégügyek | Öröklés | Családjog | Elérhetőség | Oldaltérkép

Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe