Dr. Zatik Levente ügyvéd Budapest


A tartalomhoz

Cégügyek

Szakterületeim a társasági jog körében:

CÉGALAPÍTÁS

Kft., bt., közkereseti társaság,
egyéni cég alapítása

CÉGMÓDOSÍTÁS
- székhelymódosítás
- ügyvezető váltás
- üzletrész átruházás, felosztás, tőkeemelés illetve leszállítás, könyvvizsgáló váltás, stb.


TANÁCSADÁS

Osztalékfizetéssel, végelszámolással kapcsolatos kérdések. Tanácsadás egyéni vállalkozás indításával, megszüntetésével kapcsolatban.


Árjegyzék
Konzultáció
Feliratkozás hírlevélre


CÉGALAPÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Alapító lehet belföldi, illetve külföldi természetes személy, illetve cég is. Az alapítók személyével kapcsolatos korlátozásokról itt olvashat: Ki nem alapíthat céget?

A cégeljárásban a jogi képviselet (ügyvéd) kötelező. Az ügyvéd megbízás alapján látja el a megbízó képviseletét az ügyvédi tényvázlatba felvett információk alapján. Cégirodák, illetve egyéb szervezetek közreműködésére tehát nincsen szükség, a jogosulatlanul és üzletszerűen végzett jogi tevékenységet a törvény zugírászatként minősíti és alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A gazdasági társaság létesítő okiratát valamennyi alapító tagnak alá kell írnia.

A vezető tisztségviselőnek (ügyvezető) meg kell felelnie bizonyos feltételeknek.

Nem lehet ügyvezető, aki

  • nem nagykorú,
  • akinek cselekvőképességét korlátozták,
  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek és nem mentesült a hátrányos következmények alól,
  • akit a vezetői tisztség viselésétől jogerősen eltiltottak.


A cégalapítás költségei

Az egyszerűsített cégalapítás illetéke jóval alacsonyabb, (Bt. - 25.000.- Ft, Kft. - 50.000. Ft,) mint a hagyományos eljárásban. (Bt. - 50.000. Kft. - 100.000. Ft)Emellett az egyszerűsített az eljárásban a közzétételi költségtérítés összege 0. Ft, míg hagyományos cégbejegyzési eljárásban 5000. Ft.

Fontos tudni, hogy Bt. és Kkt. alapítása minimális tőkével is lehetséges, hiszen ezen társaságoknál a jegyzett tőke legkisebb mértékére vonatkozóan nincsen törvényi előírás. A közkereseti társaság tagjának és betéti társaság beltagjának felelőssége azonban korlátlan a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért. A kkt. tagja és a bt. beltagja tehát teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért. A bt. kültagja csak a társasági szerződésben foglalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban alapesetben nem felel.
A korlátolt felelősségű társaság tagja a társaság kötelezettségeiért fő szabály szerint nem felel. Kft. alapításhoz 3.000.000.- Ft tőke szükséges, ezen összeget a cégbejegyzést követő nyolc napon belül megnyitott bankszámlára be kell fizetni.

Részvénytársaság alapításához működési formától függően 5 millió, illetve 20 millió forint tőke szükséges.

Bt. alapítás

Bt. alapításhoz legalább két tagra van szükség. Bel-, illetve kültagra.
A betéti társaságok esetében nincs jegyzett tőke minimum meghatározva, így akár néhány ezer forinttal lehetséges a bt. alapítás.

Mi a bt. hátránya?
A beltag korlátlanul felel a társaság tartozásaiért.

Bt alapítás költségei:
Hagyományos cégeljárásban: közzétételi költségtérítés: 5000. Ft
illeték: 50.000. Ft
Egyszerűsített cégeljárásban: közzétételi költségtérítés: 0. Ft
illeték: 25.000 Ft

Kft. alapítás

Kft alapításához a tagok vagyoni hozzájárulása szükséges, amelynek minimuma 3.000.000. Ft törzstőke (jegyzett tőke). A törzstőkét a tagok törzsbetétei alkotják. Egy tag törzsbetétjének összege nem lehet kevesebb mint 100.000. Ft és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
A tagok vagyoni hozzájárulása lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (apport).
A pénzbeli hozzájárulás bármilyen pénznemben történhet. A tagok nem kötelesek a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig befizetni a teljes pénzbeli hozzájárulásukat a társaság házipénztárába, vagy bankszámlájára. A hatályos szabályok szerint a tagokat már arra sem kötelezik, hogy a vagyoni hozzájárulásuk egészét a cég bejegyzésétől számított egy éven belül befizessék. Tudni kell, hogy a tagok ebben az esetben a még nem teljesített vagyoni hozzájárulásuk erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért, osztalékot pedig nem vehetnek fel mindaddig amíg a tagok törzsbetéte után járó ki nem fizetett nyereség a tagok pénzbeli vagyoni hozzájárulásával együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

A nem pénzbeli hozzájárulás valamilyen vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő, vagy egyéb vagyoni értékű jog. pl. ingatlan, autó, szerszám stb. Ha az apport értéke eléri a törzstőke felét, a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a teljes apportot a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha az apport értéke nem éri el a törzstőke értékének a felét, elég 3 éven belül beszolgáltatni.

Az interneten 1 Ft befizetéssel történő ingyenes cégalapítást is reklámoznak. Miért nem éri meg így kft-t alapítani?
Azért mert az adóregisztrációt követően az adóhatóság kockázatelemzési eljárást folytat le, melynek keretében kérdőívet kell kitölteni az adóhatóság részére (KOCKERD). Az adóhatóság pedig kockázatosnak találhatja azokat a cégeket, ahol a törzstőkét a tagok a társasági szerződés szerint öt-tíz évig nem kötelesek befizetni. Emellett - mint az fent olvasható - a tagok a be nem fizetett törzsbetétjük erejéig kötelesek helytállni a társasági tartozásokért, de osztalékot nem vehetnek fel. Az ingyenes cégalapítást reklámozó ún. kontárok gyakran székhelyszolgáltatással egybekötve reklámozzák a cégalapítást. A jelentkező csupán a székhelyszolgáltatás díját fizeti, a cégalapításért külön nem kérnek pénzt. A kontárok a székhelyszolgáltatásuk keretében egy kétszobás lakásba 500 céget is bejelenthetnek. Mi ezzel a baj?
Az, hogy a KOCKERD kérdőíven a tevékenység végzéséhez szükséges helyiséggel kapcsolatos adatokra vonatkozóan is információt kell szolgáltatni. Az adóhatóság tehát ismeri azokat a címeket, ahova cégek tömegesen vannak bejelentve. A székhelyszolgáltatók címére bejegyzett cégek tulajdonosainak tehát számolniuk kell azzal, hogy cégük fokozott adóhatósági felügyelet alá kerül a kockázatelemzési eljárás következtében.

Lehet-e csak apporttal Kft-t alapítani?

Igen, a törzstőke teljes egészében apport is lehet. Így pl. egy autó vagy számítógépek apportálásával is rendelkezésre bocsátható a teljes törzstőke, nem szükséges a pénzbeli hozzájárulás.
Kft-t egy tag, illetve más egyszemélyes kft. is alapíthat, ilyenkor nem társasági szerződés, hanem alapító okirat készül. Egyszemélyes kft alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt elegendő csupán 100.000. Ft tőkét a társaság rendelkezésére bocsátani, míg a fennmaradó részt az alapító okiratban meghatározott időpontig kell szolgáltatni.

Kft. alapítás költségei

Hagyományos cégeljárásban: közzétételi költségtérítés: 5000. Ft
illeték: 100.000. Ft
Egyszerűsített cégeljárásban: közzétételi költségtérítés: 0. Ft
illeték: 50.000 Ft

Egyéni cég alapítás

Egyéni céget egyéni vállalkozó alapíthat. Az egyéni cégnek kizárólag egy tagja lehet.
Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja lehet.

Az egyéni cégek jegyzett tőkéjének nincsen minimuma. Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot nem haladja meg, a jegyzett tőke csak pénzbeli hozzájárulás lehet. Ha a kettőszázezer forintot meghaladja, a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat, amit alapításkor kell rendelkezésre bocsátani.
Hagyományos cégeljárásban: közzétételi költségtérítés: 5000. Ft
illeték: 30.000. Ft
Egyszerűsített cégeljárásban: közzétételi költségtérítés: 0. Ft
illeték: 15.000 Ft

Az egyéni cég tagjának lehet-e korlátlan felelőssége?

Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel a vagyonával. Ha a cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag a saját vagyonával korlátlanul felel.

Egyéni cég alapításával, illetve működésével kapcsolatban számos kérdés felmerülhet, pl:

Kire ruházható át az egyéni cég vagyoni betétje?
Mikor folytathat képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni cég?
Lehet-e korlátlan felelősséggel működő egyéni cég gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag?
Az egyéni cég tagjának halála esetén ki lehet az egyéni cég tagja?
Milyen következménnyel jár, ha EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó egyéni céggé alakul át?

Ezekről a kérdésekről egyéni cég alapítása során részletes tájékoztatást nyújtunk.

Az alapítói korlátozások

Nem alapíthat céget, ha a lentiek közül egy állítás igaz önre:

1. Kiskorú személy.
2. Eltiltás hatálya alatt áll.
(Nyrt. tagja lehet az is, aki eltiltás alatt áll.)
3. Korlátlanul felelős tag egy gazdasági társaságban és újabb társaságot kíván korlátlanul felelős tagként alapítani.


Fontos tudni, hogy kkt., bt, egyéni cég nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Kit tilt el a cégbíróság?

A cégbíróság azt tiltja el,

  • akinek a felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során meg nem fizetett tartozásokért a bíróság megállapította.
  • aki a társaság tartozásaiért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget.
  • aki vezető tisztségviselőként a cégbíróság által rá kiszabott pénzbírságot nem fizette meg.

De csak akkor kerül sor eltiltásra, ha az ellene indított végrehajtás eredménytelen volt.


CÉGALAPÍTÁS/CÉGMÓDOSÍTÁS kezdéséhez kattintson a lenti gombokra



Kezdőlap | Bemutatkozás | Bűnügyek | Munkajog | Ingatlan | Követelések | Cégügyek | Öröklés | Családjog | Elérhetőség | Oldaltérkép

Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe