Dr. Zatik Levente ügyvéd Budapest


A tartalomhoz

Közokirat-hamisítás

Cikkek

A közokirat-hamisítás elkövetési magatartásai:

1. Hamis közokirat készítése (a hamis közokirat előállítása, a készítő nem azonos a közokiraton feltüntetett szervezettel)

2. Közokirat tartalmának meghamisítása (egy valódi közokirat meghamisítása, pl. fotó kicserélése)

3. Hamis közokirat felhasználása

4. Hamisított közokirat felhasználása

5. Más nevére szóló közokirat felhasználása. (Felhasználás alatt érteni kell a hamis közokirat átadását hatósági szerv részére, becsatolását hatósági eljárásban.)

6. Közreműködés abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba.

(Utóbbit intellektuális közokirat-hamisításnak nevezik- a közokirat valódi, mert a jogosult állítja ki, de tartalmilag hamis, mert a bejegyzett tények, adatok valótlanok, az elkövető megtévesztő magatartása miatt.)

Mely cselekmény minősül közokirat-hamisításnak?

A bírói gyakorlat szerint közokirat-hamisítás, ha az elkövető a személyazonosságának igazolására más nevére szóló adóigazolványt, valamint személyazonosító jelről kiállított hatósági bizonyítványt használ fel.

Közokirat-hamisításnak minősül más útlevelének a határ átlépésére való felhasználása.

Közokirat-hamisítás a más nevére szóló valódi, de valamilyen okból (pl. ellopás miatt) érvénytelenített közokirat felhasználása is, ha az érvénytelenség ténye magából a közokiratból nem állapítható meg.

Közokirat-hamisítás valósul meg akkor, ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más létező személynek adja ki magát, és az ennek megfelelő adat kerül az ügyben eljáró hatóságok által készített közokiratba, a hamis vád bűntette mellett az "intellektuális" közokirat-hamisítás bűntettét is elköveti. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más, létező személynek adja ki magát, ez a cselekménye a hamis vád bűntettét is megvalósítja. Cselekménye ugyanis alkalmas arra, hogy olyan személy ellen folyjon büntetőeljárás, aki a terhére rótt bűncselekménynek nem volt az elkövetője.

Közokirat-hamisítás valósul meg akkor, ha az elkövető egy másik, szabaságvesztésre ítélt személy személyi igazolványával jelentkezik a büntetés-végrehajtási intézetben, a másik személy okmányaival igazolja magát, így a hatósági nyilvántartásokba valótlanul kerül bejegyzésre azon adat, hogy az elítélt a büntetés végrehajtását megkezdte.

Nem valósul meg közokirat-hamisítás a bírói gyakorlat alapján a következő esetekben:

Nem minősül közokirat-hamisításnak az az eset, ha valaki más gépkocsijának a forgalmi engedélyét mutatja fel a rendőrnek.

Intellektuális közokirat-hamisítás vádja alól felmentésnek van helye akkor, ha a vádirat nem tartalmazza azokat a tényeket amelyekből megállapítható az, hogy a vádlott hogyan működött közre abban hogy a hatósági nyilvántartásba valótlan adatot jegyezzenek be.

Nem valósul meg intellektuális közokirat-hamisítás a nem bizonyító jellegű okiratok esetén.
A bírói gyakorlat ugyanis töretlen abban, hogy az intellektuális közokirat-hamisítás csak bizonyító közokiratok esetén valósulhat meg. Bizonyító közokiratoknak azok a közokiratok minősülnek, amelyek önmagukban is teljes közhitelességgel igazolják a bennük foglalt tények valóságát.

Nem közokirat-hamisításnak minősül azaz eset, amikor az elkövető egy házilag készített rendszámtáblát erősít a saját tulajdonában álló utánfutóra, majd így közlekedik.

Milyen büntetés jár közokirat-hamisítás esetén?

A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, a közokirat-hamisítás előkészülete 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az intellektuális közokirathamisítás gondatlan alakzata 1 évig terjedő elzárással büntetendő.

A közokirat-hamisítás gyakran képez halmazatot más bűncselekményekkel, pl. hamis váddal, ilyen esetben halmazati büntetés kiszabására kerül sor. Szintén halmazati büntetés kiszabására kerül sor, ha az elkövető több rendbeli közokirat-hamisítást valósít meg. Halmazati büntetés esetén a büntetési tétel felső határa felével emelkedik, így közokirat-hamisítás esetén négy és fél évig terjedő szabadságvesztés büntetésről beszélünk.

A közokirat-hamisítás elévülése

Az elévülés büntethetőséget megszüntető ok. Közokirat-hamisítás esetén az elévülési idő az általános szabályok szerint alakul, azaz a büntetési tétel felső határa, de legalább öt év a hatályos Büntető Törvénykönyv értelmében.

A közokirat tartalmának meghamisításával elkövetett közokirat-hamisítás elévülése a materiális hamisítási tevékenység véghezvitelével veszi kezdetét. Amennyiben a meghamisított okiratot az elkövető csupán magánál tartja, de nem használja fel, a hamisítás időpontjától kezdődik az elévülési idő. Pl. a meghamisított vezetői engedélyt az elkövető nem mutatja fel igazoltatáskor, csupán magánál tartja az elévülési idő elteltéig.

Mi a különbség az okirattal visszaélés és a közokirat-hamisítás között?

Okirattal visszaélés valósul meg akkor, ha valaki nem saját közokiratot jogtalanul, a tulajdonos beleegyezése nélkül megszerez, a tulajdonostól jogtalanul elvesz, az idegen közokiratot megsemmisíti, megrongálja, vagy a jogosult elől eltitkolja.
Megvalósul az okirattal visszaélés közokiratnak jogtalan haszonszerzés céljából történő átadásával vagy átvételével is.
Közokirat-hamisítás a más nevére szóló közokirat felhasználásával valósulhat meg, a más nevére szóló közokirat megszerzése, elvétele okiratttal visszaélést valósít meg.


dr. Zatik Levente

BH 265/2010
BH 658/1993
BH 34/2011
BH 50/1984
BH 10/1992

Árjegyzék
Konzultáció
Feliratkozás hírlevélre

Kezdőlap | Bemutatkozás | Bűnügyek | Munkajog | Ingatlan | Követelések | Cégügyek | Öröklés | Családjog | Elérhetőség | Oldaltérkép

Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe