Dr. Zatik Levente ügyvéd Budapest


A tartalomhoz

Öröklés

Ki lehet örökös?

Az, aki jogképes. Vagyis:

  • Természetes személyek
  • Jogi személyek
  • Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok


Örökhagyó azonban cselekvőképtelen személy is lehet.

Kik a törvényes örökösök?
A törvényes öröklés akkor érvényesül, ha az örökhagyó a hagyatékról nem rendelkezett, vagyis nem maradt utána végintézkedés. (végrendelet, halál esetére szóló ajándékozás vagy öröklési szerződés)
A törvényes öröklési sorrend a következő:

  • Az örökhagyó gyermeke. Ha az örökhagyónak több gyermeke van, a gyermekek fejenként egyenlő részben örökölnek.
  • Az öröklésből kiesett gyermek helyén annak gyermekei örökölnek egyenlő részekben.
  • Ha nincs gyermek, a távolabbi leszármazó örököl. A távolabbi leszármazó öröklésből való kiesése esetén gyermekei egyenlő részben örökölnek.
  • Házastárs vagy bejegyzett élettárs.
  • Magyar Állam



Ki nem örököl?

Kiesik az öröklésből:

  • aki az örökhagyó előtt meghal,
  • aki a hagyatékot törvény rendelkezése folytán nem szerezheti meg. Törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa/élettársa ha az öröklés megnyílásakor a házastársak/bejegyzett élettársak között nem állt fenn az életközösség, és a visszaállítására nem volt semmi esély. A házastárs akkor is kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó az életközösség megszakadása előtt írt végrendeletben tette meg örökösének.
  • aki az öröklésre érdemtelen - az örökhagyó életére tört, vagy szándékosan megakadályozta az örökhagyót végakaratának szabad kinyilvánításában,
  • aki lemondott az öröklésről, - a törvényes örökös az örökhagyóval kötött szerződésben mondhat le az örökségről,
  • akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott,
  • aki az örökséget visszautasította – az öröklés megnyílása után, egyoldalú nyilatkozattal, amelyben kijelenti, hogy nem kíván örökölni. Ha az örökös nem foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, külön is visszautasíthatja a termőföld, a hozzá tartozó berendezések, állatállomány, felszerelési tárgyak és munkaeszközök öröklését.


Felel-e az örökös az örökhagyó tartozásaiért?

Az örökös az örökhagyó jogutódja, ezért az
örökhagyó tartozásai is átszállnak rá. Tartozások alatt az örökhagyó halálakor fennállt mindazon tartozásokat értjük, amelyek a személyével és a vagyonával kapcsolatosak.

Mi a hagyaték?

A hagyaték a törvény erejénél fogva minden további jognyilatkozat nélkül száll át az örökösre. Hagyaték alatt az örökhagyónak azt a vagyonát értjük, ami halálakor átszáll az örökösre. Az örökhagyó vagyonába olyan vagyoni értékű jogok és kötelezettségek is beletartoznak, melyek a halállal nem szállnak át az örökösre.

Nem tartoznak a hagyatékba:

  • A személyhez fűződő jogok, melyeket csak az örökhagyó érvényesíthet. Pl. nem vagyoni kártérítés iránti igény.
  • Az örökhagyó életére szóló szerződésből fakadó jogok, pl. haszonélvezeti jog, továbbá a jogosult halála esetén tartási, vagy életjáradéki szerződésből fakadó jogok.
  • A közjogi jellegű jogok és követelések, pl. nyugdíj, járulékok.


Öröklési szerződés

  • Az örökhagyó a tulajdonában álló lakóingatlan örökösévé teszi a vele szerződő személyt (örökös).
  • Az örökös ennek fejében havonta meghatározott összegű életjáradékot fizet, vagy tartást teljesít örökhagyó részére.
  • Az örökös javára elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.
  • Az örökös gondoskodik az örökhagyó szükség szerinti ápolásáról, kórházi kezeléséről és illő eltemettetéséről.
  • Az örökhagyó halála után az örökös birtokába és tulajdonába kerül az ingatlan.


Az öröklési szerződés módosítása

Az öröklési szerződés módosítását bármelyik fél kérheti a bíróságtól. A leggyakoribb módosítási ok az, amikor tartás helyett életjáradék fizetését szeretnék elérni. Az ilyen irányú módosításnak az a feltétele, hogy a természetben történő tartás a felek megromlott kapcsolatára tekintettel lehetetlenné váljon. Pl. a jogosult gyanakvása, vagy összeférhetetlenség miatt nem remélhető az, hogy a jogosult a tartást igénybe vegye. Ugyanakkor a módosításnak feltétele az is, hogy az örökhagyó ne szoruljon gondozásra és a szerződéses örökös képes legyen életjáradék fizetésével teljesíteni az öröklési szerződést.

Az öröklési szerződés megszüntetése

Az öröklési szerződés csak akkor szüntethető meg, ha a szerződés célja életjáradék-fizetési kötelezettség megállapításával sem valósítható meg.


Végrendelet készítése, bejegyzése a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába


Az ügyvéd által készített, és nála letétbe helyezett végrendelet nyilvántartásba vételére a végrendelkező hozzájárulásával kerülhet sor. A nyilvántartásba vétel révén a végrendelet semmiképpen nem veszhet el.
A nyilvántartásba nemcsak a végrendelet, hanem annak módosítása, vagy visszavétele is bekerülhet. Emellett a nyilvántartás a következőkre is kiterjed: öröklési szerződés, halál esetére történő ajándékozás és öröklésről való lemondás, valamint ezek módosítására, megszüntetésére vagy felbontására.

Végrendelet megtámadása

A végrendelet megtámadása a végrendelet hatálytalanságának illetve érvénytelenségének megállapítására irányuló keresettel történik. Keresetindítási joga annak van, aki az érvénytelenség, vagy hatálytalanság megállapítása esetén maga örököl, vagy tehertől mentesül. Más szóval a törvényes örökös támadhatja meg a végrendeletet, méghozzá határidő nélkül, megtámadási igénye ugyanis nem évül el.
Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a hagyaték tárgyainak a végrendeleti örökös általi elbirtoklása 10 év alatt végbemehet, ami megakadályozza a jogosult igényérvényesítését.

Irodám kedvezményes áron vállalja végrendeletek szerkesztését, ellenjegyzését és megtámadását kapcsolatfelvétel.

Halál esetére szóló ajándékozás

Tartalma

  • Az ajándékozó halála esetén ajándékba adja a megajándékozottnak a szerződésben megjelölt dolgot, azzal a feltétellel, hogy a megajándékozott túléli őt.
  • A megajándékozott kijelenti, hogy az ajándékot elfogadja.
  • Ajándékozó kijelenti, hogy az ajándékozás kötelesrészt nem sért. (Abban az esetben, ha az ajándék értéke nem éri el a vagyona felének értékét.


A halál esetére szóló ajándékozás végintézkedésnek minősül.
A bírói gyakorlat szerint halál esetére szóló ajándékozás valósul meg akkor, ha a kölcsöntartozást a jogosult azzal a feltétellel engedi el, hogy a kötelezett túléli.

Árjegyzék
Konzultáció
Feliratkozás hírlevélre

Kezdőlap | Bemutatkozás | Bűnügyek | Munkajog | Ingatlan | Követelések | Cégügyek | Öröklés | Családjog | Elérhetőség | Oldaltérkép

Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe