Dr. Zatik Levente ügyvéd Budapest


A tartalomhoz

Rágalmazás

Cikkek

A rágalmazás napjainkban igen gyakran előforduló cselekmény. Nemcsak szóban, hanem televízóban, a nyomtatott sajtóban, internetes fórumokban és közösségi oldalakon is előfordulhat.
A rágalmazás vétségének megállapításához a következő szükségesek:

Más előtt valakiről:

1. Becsület csorbítására alkalmas tény állítása,
vagy
2. Becsület csorbítására alkalmas tény híresztelése.
vagy
3. Becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.

A rágalmazás vétség, alapesetben 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A rágalmazás súlyosabban minősül, ha az elkövető aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva követi el. Ez esetekben a büntetési tétel két évig terjedő szabadságvesztés.
A rágalmazás csak magánindítványra büntethető, a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. Amennyiben a magánindítvány hiányzik, az eljárás megszüntetésének van helye.

Mi tekinthető becsület csorbítására alkalmas ténynek?

A jog szerint a becsület alatt a természetes és jogi személyről a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet kell érteni. A rágalmazás megvalósul tehát olyan tény állításával, amely a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet csorbítja. A tényállítás alatt az elkövető személyes tudomásán, meggyőződésén avagy ezek látszatán alapuló tényeknek másokkal való közlését értjük. A bírói gyakorlat szerint tényállításon olyan kijelentést kell érteni, melynek tartalma valamely múltbeli esemény vagy jelenbeli állapot. Az ember tudatállapotára, tudattartalmára vonatkozó állítások a tényállítás fogalmi körébe tartoznak.

Mit jelent a becsület csorbítására alkalmas tény híresztelése?

A rágalmazás nemcsak tény állításával valósulhat meg, hanem tény híresztelésével is. A tény híresztelése mások tényállításainak, közléseinek továbbítását jelentik. A híresztelés nemcsak kijelentő módban, hanem feltételes módban, illetve kérdő módban is tényállásszerű, azaz megvalósítja a rágalmazást. A híresztelés megállapíthatósága szempontjából nincsen jelentősége annak hogy ez elkövető az általa híresztelt tényállítás való vagy valótlan volta tekintetében állást foglalt-e.

Mit értünk a becsületcsorbításra alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezés alatt?

Ha az elkövető nem tényeket közöl, hanem olyan kifejezést használ amiből meghatározott tényre, eseményre lehet következtetni.

A rágalmazás vétsége megvalósulásának feltétele hogy az elkövető más előtt állítson becsület csorbítására alkalmas tényt vagy erre utaló kifejezést. Amennyiben az elkövető nem harmadik személlyel, hanem kizárólag az érintett személlyel közli becsületsértő állítását, a rágalmazás nem valósul meg. Ha kívülálló jelenletében történik a tényállítás, a rágalmazás tényállásszerű.

A rágalmazás csak szándékosan követhető el, alanya bármely természetes személy lehet. A bírói gyakorlat szerint a rágalmazásnak nem feltétele az hogy az elkövető tudata átfogja a tényállítás valótlanságát. A rágalmazás megállapíthatóságához elegendő az hogy az elkövető tudatában legyen annak hogy a tényállítás alkalmas a becsület csorbítására.
Fontos tudni hogy a hivatalos személy által jogtalan előny vagy jogtalan hátrány okozása céljából elkövetett rágalmazás esetén hivatali visszaélés bűntette állapítható meg.
Amennyiben az elkövető ugyanazon becsület csorbítására alkalmas tényt különböző időpontokban többször állít vagy híresztel magatartása folytatólagos egységet képez.

Példák a rágalmazásra (a bírói gyakorlat alapján)

Valakiről becsület csorbítására alkalmas tényeket közlő levelek továbbítása több száz személynek. (minősítés: nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűntette)

Rágalmazás vétsége abban az esetben is megvalósul, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítással együtt a sértett neve a sajtóközleményben nem szerepel, de a sértett kiléte egyértelműen azonosítható.

Túlmegy a szabad véleménnyilvánítás alkotmányos jogán közszereplővel kapcsolatban olyan tényre utaló kifejezések napilapban való közlése amelyek alapján büntetőeljárás indításának lehet helye nagy nyilvánoság előtt elkövetett rágalmazás bűntette miatt.

Nem valósul meg rágalmazás a következő esetekben:

a bírói gyakorlat szerint nem minősül tényállításnak a sértett magatartására vonatkozó általános jellegű becsmérlő utalás, azaz rágalmazás vétsége nem állapítható meg.

Nem valósul meg rágalmazás az egyes társadalmi jelenségeket értékelő és bíráló kijelentések által, ha azok a szabad véleménnyilvánítás körébe tartoznak. De a gyalázkodó és az emberi méltóságot sértő nyilatkozatok abban az esetben is büntethetőek ha kritikai célzattal kerülnek nyilvánosságra.

Nem rágalmazás, hanem hamis vád valósul meg abban az esetben ha valaki mást a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével alaptalanul vádol meg.

Nem valósul meg rágalmazás akkor ha a hatóság előtti eljárásban az ügyfél az ügy tárgyával összefüggésben nem gyalázkodó, felderítő jellegű tényállítást tesz, jóllehet ez a tényállítás a becsület csorbítására objektíve alkalmas volna.

Bírálatot, kritikát véleménnyilvánítást tartalmazó nyilatkozat esetén rágalmazás nem állapítható meg, mivel a bírálat, a kritika és a véleménnyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetőeljárásban nem esik a tényállítás fogalma alá. Egyszerűbben fogalmazva a bírálat és a vélemény nem minősül tényállításnak, így rágalmazás nem állapítható meg.

Mi a különbség a rágalmazás és a becsületsértés között?

A rágalmazás csak tényállítással, híreszteléssel, illetőleg közvetlenül utaló kifejezéssel valósul meg, míg a becsületsértés egyéb becsület csorbítására alkalmas kifejezéssel, vagy sértő cselekménnyel is megvalósulhat. Becsületsértés esetén tényállási elem a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével kapcsolatos becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata.
Becsület csorbítására alkalmas kifejezésnek minösül minden olyan sértő kifejezés, ami a sértett szellemi képességeire, testalkatára, szokásaira, tulajdonságaira vonatkozik.

További elhatárolási szempontok: a rágalmazásnak más előtt kell megtörténnie, míg a becsületet csorbító kifejezés négyszemközti közlése becsületsértést valósít meg.
A rágalmazás és a becsületsértés között szubszidiárius viszony áll fenn, becsületsértés tehát akkor állapítható meg valamely tényállás alapján ha rágalmazás nem valósult meg.
További elhatárolási alap az is hogy a rágalmazás a sértett társadalmi megbecsülését sérti, míg becsületsértés esetén az emberi méltóság sérül. Az emberi méltóságot sérti a gyalázkodó, durva, tapintatlan magatartás és a szitkozódás. Fontos tudni, hogy a becsületsértés tettlegesen is elkövethető. Ez alatt olyan mozdulatokat értünk, amelyek nem eredményeznek a sértettnél testi sérülést, de az emberi méltóságát sértik. (pl. sértett pofon ütése, sértett testének nem kívánt helyen való érintése - fogdosása- , sértett autójának rothadt gyümölccsel leöntése, a rendezvényt nem zavaró személy karjának megragadása és lökdösése a vagyonőr által.)

Amennyiben Ön rágalmazás áldozata lett és szeretné ha az elkövető büntetőbíróság előtt felelne tettéért, figyelmesen olvassa el a következőket:

A rágalmazás magánvádas bűncselekmény, ami azt jelenti hogy a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett képviseli. Ez azt jelenti, hogy az elkövető bűnösségét a magánvádlónak kell bizonyítania. A magánvádlót tanúként lehet kihallgatni az eljárásban.
A magánvádló köteles megfizetni a bűnügyi költséget ha nem tudja bizonyítani a terhelt bűnösségét. Vagyis a vádlott felmentése esetén a magánvádlónak kell megfizetnie a bűnügyi költséget, amibe beletartozik a vádlott készkiadása, a tanúk megjelenésével felmerült költség, valamint a szakértő díja és költsége.

Mivel a rágalmazás magánvádas eljárás, megindításakor illetékfizetési kötelezettség áll fenn.
Amennyiben a rágalmazást fiatalkorú követi el, az ügyészség képviseli a vádat a büntetőeljárásról szóló törvény szerint.

Rágalmazás esetén vállalom mind a sértett, mind az elkövetői oldal képviseletét, elérhetőségeim a honlapon találhatóak.

Árjegyzék
Konzultáció
Feliratkozás hírlevélre

Kezdőlap | Bemutatkozás | Bűnügyek | Munkajog | Ingatlan | Követelések | Cégügyek | Öröklés | Családjog | Elérhetőség | Oldaltérkép

Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe