Dr. Zatik Levente ügyvéd Budapest


A tartalomhoz

Roma hátrányos megkülönböztetés

Cikkek

Roma származású személyek kereskedelemben való hátrányos megkülönböztetése

Jóllehet az Alkotmány rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, szinte mindennapos ennek a szabálynak a megsértése. Az utóbbi években nagy sajtónyilvánosságot kaptak azok az esetek, amikor cigány származásuk miatt nem engedtek be roma fiatalokat különböző szórakozóhelyekre.


A biztonsági őrök a roma fiatalok társaságában lévő személyeket ugyanakkor beengedték. Ezzel az érintett roma fiatalok emberi méltósága sérült. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyik ügyben tesztelést végzett, aminek során a roma tesztelőket nem szolgálták ki a vendéglátóhelyen, míg a nem roma kontrollszemélyeket igen. A hatóság elmarasztalta a vendéglátóhely üzemeltetőjét.


Igen gyakran előfordul az, hogy a szórakozóhelyre bemenni szándékozó roma származású fiatalokat figyelmeztetik arra, hogy a rendezvény zártkörű, illetve klubtagsághoz kötött a belépés, ugyanakkor más nem roma személyek klubkártya, illetve meghívó nélkül is bemehetnek a szórakozóhelyre. Ezekben az esetekben is megállapítható a romákra vonatkozó hátrányos megkülönböztetés.


Egy vidéki település vendéglátó-ipari egységében a roma vásárlóknak magasabb összeget kellett fizetniük az elfogyasztott termékek után mint a nem roma vásárlóknak. A roma vásárlókkal a vendéglátóipari-egység dolgozói közölték hogy vezetői utasításra számoltak fel nekik magasabb összeget. A fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlást tartott az üzletben, a nem roma felügyelőnek az ártáblán található összeg felét kellett megfizetnie. A felügyelő annak ellenére részesült a kedvezményben, hogy törzskártyájának kiállítására csak a próbavásárlást követően került sor.


Az eljárás során az egység üzemeltetője előadta, hogy törzskártya rendszert vezettek be, amely kedvezmények igénybevételét teszi lehetővé. Az üzemeltető a panaszos romák elmondását nem tartotta valósnak, miszerint alkalmazottai a "főnöki utasításra a cigányoknak duplán kell számolni" kijelentést tették volna. A hatóság megállapította, hogy a törzskártya kiadását belső szabályzat nem tartalmazza, annak vendégek részére történő kiadása eseti jellegű és önkényes szempontok alapján történik. Ez alapján a hatóság megállapította, hogy az üzemeltető megvalósította a roma származású személyek hátrányos megkülönböztetését amikor önkényesen döntött arról hogy mely személyeknek biztosít törzskártyát és melyeknek nem. Az érintetteket roma származásuk miatt zárta ki a törzskártyához jutás lehetőségéből.


Egy másik ügyben egy roma származású fiatal egy fitness terembe szeretett volna bemenni. A bejáratnál a tulajdonos azt a tájékoztatást adta, hogy a fitness termet kizárólag azok használhatják, akiket egy klubtag beajánlott. A roma származású fiatal ekkor egy ismerősére hivatkozott, aki rendszeresen oda járt edzeni, mire a tulajdonos azt mondta hogy a klub zárt körűként működik.


Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy a fitness terem üzemeltetője megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy az eljárást kezdeményező részére roma származása miatt nem tette lehetővé a belépő vásárlását.


A romák hátrányos megkülönböztetése nem csak szórakozóhelyeken vagy fitnesstermekben, hanem egyszer egy benzinkúton is megvalósult.


A benzinkút üzemeltetője olyan feliratot helyezett el a shop bejáratánál, miszerint a roma kisebbséghez tartozókat a benzinkúton nem szolgálják ki, tekintettel arra hogy roma származású egyének több ízben fizetés nélkül távoztak a tankolást követően. Így mintegy 700.000,- Ft összeggel károsították meg a nem fizető roma személyek. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ez esetben is megállapította a roma kisebbséget közvetlenül és hátrányosan megkülönböztető jogsértést.


A romák munkaerőpiacon való hátrányos megkülönböztetése

A rendszerváltást követően a romák számára elhelyezkedést biztosító üzemeket és termelőszövetkezeteket privatizálták és felszámolták. Ennek következtében roma munkavállalók százezrei maradtak munka nélkül.


A roma fiatalok nagymértékben alulreprezentáltak a magyar felsőoktatásban, de a középszintű oktatásban sincsenek sokkal jobb helyzetben. Ezen alulreprezentáltság egyenes következménye az, hogy a romák a szakképzettséget vagy diplomát igénylő állások betöltéséből gyakorlatilag ki vannak zárva.


A szakképzett, nyelveket beszélő roma munkavállalóknak sem könnyű állást találniuk Magyarországon. A felvételi beszélgetéseken igen gyakori a "köszönjük, majd értesítjük" befejezés. A roma munkavállalók hátrányos megkülönböztetését a munkaerőfelvétel során igen nehéz bizonyítani. A munkáltatók ugyanis gyakran tesztekkel mérik fel a jelentkezők képességeit és alkalmasságát.


Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor munkaerőfelvétel során egyértelműen tetten érhető a romák hátrányos megkülönböztetése: három roma származású személy takarítói állásra jelentkezett egy Kft-hez. A Kft. ügyvezetőjével folytatott telefonbeszélgetés során minden lényeges körülményt tisztáztak, megállapodtak egy személyes találkozásban is. A telefonbeszélgetés végén a telefonáló megkérdezte, hogy nem jelent-e problémát az, hogy mindhárom jelentkező roma származású. Az ügyvezető ekkor megszakította a beszélgetést. Másnap a három munkára jelentkező roma a munkaügyi központ kirendeltségén előadta a történteket. A kirendeltség-vezető felhívta telefonon a Kft. ügyvezetőjét, aki megerősítette hogy nem alkalmaz roma munkavállalókat, mert a kollégái nem szeretnek együtt dolgozni velük. Az ügyvezető megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és a három roma személy emberi méltóságát, ezért a Hatóság elmarasztalta a Kft-t.


Egy másik ügyben egy roma származású személy biztonsági őri állásra jelentkezett, de jelentkezését az őrző-védő cég elutasította. A roma származású jelentkező többször személyesen is érdeklődött, ennek ellenére nem nyert felvételt, közben más, nem roma jelentkezőket felvettek ugyanarra a munkakörre. A roma származású jelentkező rendelkezett a vagyonőri feladatok ellátásához szükséges képzettséggel és végzettséggel, megfelelő szakmai múltját is igazolta. A Hatóság megállapította, hogy a vagyonvédelmi cég a jelentkező roma kisebbséghez való tartozása és bőrszíne miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét amikor elutasította a jelentkezését.


A romák büntetőeljárásbeli helyzete

A roma származású terheltek nagyobb részének anyagi körülményei nem engedik meg azt hogy meghatalmazott védő képviselhesse őket a büntetőelárásban, ezért - amennyiben a védelem kötelező - hatóság által kirendelt ügyvéd jár el a védelmükben. A Magyar Helsinki Bizottság jelentéseiben több ízben fogalmazott meg kritikát a kirendelt védői rendszer működésével kapcsolatban. Ezek szerint a nagyrészt roma terheltek védelmében eljáró kirendelt védők rendszeresen hiányoznak védenceik nyomozati kihallgatásáról. Emellett a Helsinki Bizottság jelentése rámutatott arra a körülményre is, hogy a nagyrészt roma terheltek védelmében eljáró kirendelt védőket a nyomozóhatóság rendeli ki, amely az eljárás minél gördülékenyebb lefolytatásában érdekelt. A hatóság által kirendelt ügyvédek nem fejtenek ki komoly védői teljesítményt, vagyis nem jelennek meg az eljárási cselekményeken és nem terjesztenek elő bizonyítási indítványokat a nyomozati szak folyamán. Így nagyszámú roma terhelt védelemhez való joga nem érvényesül teljes mértékben.


Van-e lehetőség az EBH-hoz fordulni rendőrségi eljárás vagy bírósági döntés kapcsán?

A roma származású embereket számos esetben vetnek alá rendőri intézkedésnek csupán feltételezések alapján. Előfordult olyan eset, amikor a roma származású sofőrt a rendőrök félreállították az autójával, igazoltatták, átvizsgálták a ruházatát és az autóját. Arra a kérdésre hogy mi alapozza meg az intézkedést, az eljáró rendőr azt a választ adta, hogy négy roma személy betört egy közeli lakásba és sötét színű autóval hagyta el a helyszínt. Ezt követően a roma származású sofőr folytathatta útját. Fontos tudnunk, hogy a hatályos törvények értelmében az Egyenlő Bánásmód Hatóság sem a rendőrség eljárását sem a bíróság és az ügyészség közhatalmi döntéseit nem vizsgálhatja.


Árjegyzék
Konzultáció
Feliratkozás hírlevélre

Kezdőlap | Bemutatkozás | Bűnügyek | Munkajog | Ingatlan | Követelések | Cégügyek | Öröklés | Családjog | Elérhetőség | Oldaltérkép

Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe