Dr. Zatik Levente ügyvéd Budapest


A tartalomhoz

Sikkasztás

Cikkek

Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
(Btk. 372. §)

Büntetése:
sikkasztás alapeset: 2 évig terjedő szabadságvesztés

sikkasztás minősített esetei: elkövetési értéktől függően 3 évig, 1-5 évig, 2-8 évig, illetve legfeljebb 5-10 évig terjedő szabadságvesztés között.

Sikkasztás gyakorlati példák:

Sikkasztás, ha a kft. ügyvezetője vagy tulajdonosa a cég bevételét nem fizeti be a cég pénztárába, hanem adózás nélkül elkölti.

Sikkasztás, ha az utazási vállalkozó eltulajdonítja a megrendelők részvételi díját.

Sikkasztás, ha a bt. beltagja ingatlanát beapportálja a társaságba, majd ezután eladja az ingatlant.

Sikkasztás, ha egy kft. anyagbeszerzője a munkaviszonya megszűnése után nem számol el a birtokában lévő, de a munkáltató tulajdonában álló szerszámokkal, hanem eladja azokat.

Sikkasztás, ha a cég ügyvezetője a lízingelt járműveket a tulajdonos tudta nélkül adja el, vagy zálogosítja el.

Sikkasztás, ha valaki a rábízott idegen gépkocsit a tulajdonos hozzájárulása nélkül kölcsönadja másnak.

Sikkasztás, ha a kisiparos a megrendelőtől átvett anyagot másnak értékesíti.

Sikkasztás, ha az áruszállítással megbízott személy az átvett dolgot eltulajdonítja.

Sikkasztás, ha a felszámoló a felszámolás alatt álló társaság vagyonából pénzkölcsönt nyújt.

Sikkasztás, ha a biztosítási üzletkötő az ügyfelektől átvett díjelőleget határidőn belül nem fizeti be a biztosítónak, hanem saját célra fordítja. (Amennyiben elkülönítve kezeli az összeget és nem költi el, a sikkasztás nem állapítható meg.)

Sikkasztás, ha a taxisofőr az utas taxiban felejtett dolgát eltulajdonítja.

Sikkasztás valósul meg akkor, ha a vállalkozó a megrendelőtől meghatározott célra előlegként - alkatrészvásárlásra - átvett összeget saját céljaira fordítja.
Ha a vállalkozó által előlegként felvett és elköltött összeg a vállalkozási díj részét képezte, nem állapítható meg sikkasztás

A sikkasztás csak szándékosan követhető el. A sikkasztás tettese és társtettese csak az lehet, akire a dolog ténylegesen rá van bízva, vagyis aki birtokolja a dolgot. A rábízás alatt a birtoklás jogának hosszabb vagy rövidebb időre való átengedését kell érteni. Így a dolog pillanatnyi őrizetére való felkérés nem tekinthető rábízásnak, vagyis az így átadott dolog eltulajdonítása esetén sikkasztás megállapításának nincs helye.
A sikkasztás elkövetési tárgya csak az elkövetőre bízott idegen dolog lehet, így sem saját, sem közös tulajdonban álló dologra nem követhető el.

A sikkasztás kétféle cselekménnyel valósítható meg:

  • jogtalan eltulajdonítás
  • sajátjaként való rendelkezés


A jogtalan eltulajdonítás az idegen dolog feletti tulajdonosi jogok végleges elvonása.
A sajátjaként rendelkezés a dologgal való olyan rendelkezés, amely kizárólag a tulajdonost illetné meg.

A sikkasztás bűncselekménye kizárólag ingó dologra követhető el, vagyis ingatlant nem lehet elsikkasztani.
A személyi vagyont károsító sikkasztás esetén az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat.
A lopástól a sikkasztást a következő módon lehet elhatárolni: sikkasztás esetén az elkövető jogszerűen kerül a dolog birtokába, míg lopás esetén jogtalanul szerzi meg a dolgot.

Sikkasztás esetén az üzletszerű elkövetés minősítő körülmény. Üzletszerűen az követ el bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetésével törekszik rendszeres haszonszerzésre.
Az üzletszerű elkövetés megállapítása szempontjából a sikkasztással hasonló jellegű cselekmény:
a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés,

  • a lopás,
  • a csalás,
  • a rablás,
  • a kifosztás,
  • a zsarolás,
  • az orgazdaság.

Ezek a bűncselekmények azért hasonló jellegűek, mert a vagyoni viszonyokat haszonszerzési célból támadják. Amennyiben az elkövető sikkasztás mellett több rablási és zsarolási cselekmény útján kíván anyagi előnyhöz jutni, a sikkasztás szempontjából megállapítható az üzletszerűség mint minősítő körülmény. Az üzletszerűség tehát egyetlen bűncselekmény kapcsán is megállapítható, ha az elkövető rendszeres haszonszerzésre irányuló akaratelhatározása más bűncselekmények elkövetése tekintetében is felismerhető.

Mikor nem valósul meg sikkasztás?
(gyakorlati példák)

Nem sikkasztás az eltulajdonított dolog elvétele, elvitele vagy elszállítása.

A tulajdonostárs a közös tulajdonban álló dologra sikkasztást nem követhet el.

Nem sikkasztás a dolog olyan értékesítése amikor nem történik meg a teljes vételár kifizetése, mert részletre vásárlással nem száll át a tulajdonjog.

Nem valósul meg sikkasztás, ha az elkövető a más tulajdonában lévő ingóságot rábízás nélkül magához veszi, majd eldobja.

Nem sikkasztás az sem, ha valaki a jogszerűen magánál tartott pénzösszeggel késedelmesen számol el.

Nem állapítható meg sikkasztás, ha a bizományosi szerződésben írt vételárnál alacsonyabb áron értékesítik az árut.

Nem sikkasztás, hanem lopás állapítható meg annak a terhére, aki a részére megtekintésre átadott vagyontárgyat eltulajdonítja.

Nem sikkasztást, hanem csalást követ el az a személy, aki az általa korábban eladott autót úgy szerzi vissza, hogy a vevőtől kipróbálásra elkéri, majd - azért hogy megtartsa - elhajt vele.

Halmazati kérdések

Bűnhalmazatról akkor beszélünk, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg és ezeket egy eljárásban bírálják el. Sikkasztás esetén a sértettek száma határozza meg a rendbeliséget. Amennyiben a sikkasztás elkövetője polgári jogi társaság tagja, a cselekmény annyi rendbeli lesz, ahány tag károsodott. Ha a sikkasztást postai alkalmazottak takarékbetétekre követik el, a cselekmény sértettje a posta igazgatóság és nem a betéttulajdonosok. Ebből kifolyólag utóbbi esetben egy rendbeli sikkasztás valósul meg. A sikkasztással halmazatban áll a leplezése érdekében elkövetett magánokirat-hamisítás.

Árjegyzék
Konzultáció
Feliratkozás hírlevélre

Kezdőlap | Bemutatkozás | Bűnügyek | Munkajog | Ingatlan | Követelések | Cégügyek | Öröklés | Családjog | Elérhetőség | Oldaltérkép

Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe