Dr. Zatik Levente ügyvéd Budapest


A tartalomhoz

Zaklatás

Cikkek

A zaklatással kapcsolatos tudnivalók

A zaklatásnak alapvetően három megnyilvánulási formáját szabályozza a jog.

  • A munkahelyi (szexuális) zaklatás,
  • Etnikai, faji alapú zaklatás,
  • Személyes indítékú zaklatás, amikor az elkövető hosszabb ideje, visszatérően zaklatja az áldozatát


Jelen cikkemben az utóbbival, azaz a személyes indítékú zaklatással fogok foglalkozni.

A zaklatás alapesete vétség, amelynek két fordulata van és a legegyszerűbben a következőképpen definiálható:

Zaklatást az követ el, aki mást rendszeresen azért háborgat hogy beleavatkozzon a magánéletébe vagy megfélemlítse. Ennek érdekében az elkövető telefonon, interneten vagy személyesen igyekszik felvenni a kapcsolatot a sértettel, annak akarata ellenére.

Zaklatás valósul meg tehát az éjjel-nappal történő rendszeres névtelen telefonhívásokkal, az üzenetrögzítőn hagyott, vagy e-mail-ben, sms-ben küldött sértő, szidalmazó üzenetekkel.
Zaklatás az is, ha az elkövető a sértett háborgatása céljából rendszeresen megjelenik a sértett lakásán, vagy munkahelyén, vagy nyilvános helyeken követi. A tényállás megvalósulásának feltétele a rendszeresség és a célzatosság, azaz a megfélemlítés vagy a magánéletbe történő beavatkozás szándéka. Ezek hiányában a zaklatás vétsége nem állapítható meg.
A zaklatás vétségének ezen fordulata egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A zaklatás másik fordulata akkor valósul meg, ha valaki erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével fenyeget meg mást azért hogy megfélemlítse, illetve azt a látszatot kelti hogy a sértett életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető cselekmény következik be.
Ezt a cselekményt a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel szankcionálja.

A zaklatás mindkét fordulata esetében minősített eset, vagyis súlyosabban büntetendő ha a zaklatás sértettje az elkövető volt házastársa, volt élettársa, illetve a nevelése, felügyelete alatt álló személy.
Ebben az esetben az első fordulat (háborgatás) esetén két évig terjedő szabadságvesztés, míg a második fordulat (bűncselekménnyel való fenyegetés) esetén három évig terjedő szabadságvesztés a büntetés maximuma.

Zaklatásról csak akkor beszélhetünk, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Amennyiben az elkövető személy elleni erőszakot alkalmaz, már nem egyszerű zaklatásról van szó, hanem súlyosabb bűncselekmény elkövetéséről. Pl. zsarolás, személyi szabadság megsértése vagy testi sértés valósuhat meg az elkövetési magatartástól függően.

Fontos tudni, hogy zaklatás miatt csak a sértett feljelentése alapján indulhat eljárás, mert a zaklatás magánindítványra üldözendő cselekmény.

Mi a teendő zaklatás esetén?

Véleményem szerint a feljelentést megalapozó bizonyítékok tudatos összegyűjtésére kell törekedni. Ez megtehető az üzenetek, e-mailek elmentésével, továbbá a személyes zaklatást tanúsító személyek nevének és címének rögzítésével.
Amint a bizonyítékok rendelkezésre állnak, az elkövetővel közölni kell -amennyiben ez lehetséges - azt hogy feljelentés megtételére fog sor kerülni, melynek folyományaként több éves szabadságvesztés büntetés is kiszabható. A feljelentéssel azonban nem szabad késlekedni, mert a zaklatás sértettjének az elkövető személyéről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül meg kell tennie a feljelentést.
A feljelentéshez mellékelni kell a bizonyítékokat is annak érdekében hogy a nyomozóhatóság a zaklatás alapos gyanújának fennállását megállapítsa és elrendelje nyomozást.

Melyek azok az erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmények amelyekkel való fenyegetés esetén megvalósul a zaklatás?

A zaklatás megvalósul a következő cselekményekkel való fenyegetés esetén:

  • emberölés
  • testi sértés
  • foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés
  • személyi szabadság megsértése,
  • az emberrablás,
  • közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény,
  • vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése,
  • hivatalos személy elleni erőszak,
  • közfeladatot ellátó személy elleni erőszak,
  • hivatalos személy támogatója elleni erőszak,
  • nemzetközileg védett személy elleni erőszak,
  • közveszélyokozás, a közérdekű üzem működésének megzavarása,
  • légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,
  • rablás,
  • rongálás.


A zaklatás törvényi tényállása

Btk. 176/A. §
(1)Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a)házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy volt élettársa,
b)nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Egyéb tudnivalók a zaklatásról

A zaklatás az emberi méltóság és szabadság elleni bűncselekmény amely halmazatban állhat más, a zaklatásnál nem súlyosabban büntetendő cselekménnyel.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint a zaklatás emberi méltóságot sértő, szexuális vagy más magatartás, aminek célja megalázó, megszégyenítő vagy támadó jellegű környezet kialakítása a zaklatást elszenvedő személlyel szemben.
A zaklatás tényállását a jogalkotó preventív célzattal emelte a büntető törvénybe. A zaklatás elkövetőjének magatartása az általános tapasztalat szerint az idő előrehaladtával fenyegetőbb, durvább lesz, ami adott esetben személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez vezet. Ennek megelőzése érdekében a törvény a sértett büntetőjogi védelmét az elkövetési magatartás korábbi szakaszára is kiterjeszti a zaklatás önálló bűncselekményként történő szabályozásával.

Árjegyzék
Konzultáció
Feliratkozás hírlevélre

Kezdőlap | Bemutatkozás | Bűnügyek | Munkajog | Ingatlan | Követelések | Cégügyek | Öröklés | Családjog | Elérhetőség | Oldaltérkép

Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe