Dr. Zatik Levente ügyvéd Budapest


A tartalomhoz

Zsarolás

Cikkek

Tudnivalók a zsarolásról

A zsarolás akkor valósul meg, ha valaki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. A zsarolás büntethetőséghez az is kell,
- hogy jogtalan haszonszerzési szándék álljon fenn a zsaroló részéről, valamint
vagyoni hátrányt okozzon a megzsarolt személynek.

Pl. zsarolás valósul meg akkor, ha az elkövető arra kényszeríti a sértettet, hogy fizessen egy meghatározott pénzösszeget, ismerjen el egy követelést, adjon át egy dolgot, stb.

A zsarolás eredménybűncselekmény, két mozzanata van:
1. az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel olyan cselekményre kényszeríti a sértettet, ami a sértett számára vagyoni hátránnyal jár.
2. A sértett az akaratot hajlító erőszak, vagy fenyegetés hatására eleget tesz a zsaroló követelésének, azaz nem önszántából olyan cselekményt tanúsít, ami miatt vagyoni hátránya keletkezik.

Itt fontos kiemelni, hogy a zsarolási kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni a Büntető Törvénykönyv vonatkozó szakasza értelmében. Tehát a kísérlet is ugyanúgy büntetendő.

A zsarolás alapesete egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A zsarolás minősített esetei közül ki kívánom emelni az élet és testi épség elleni fenyegetést, amely ez egyéb minősített esetekkel egyetemben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A zsarolás minősített esetének fennállása esetén az ügyészi indítványra történő, elsőfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatások aránya csaknem 100%.

Zsarolás esetén a gyanúsított személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés alkalmazására kerül sor az esetek döntő többségében. Az előzetes letartóztatást fegyház végrehajtási fokozatban foganatosítják, ez azt jelenti hogy a gyanúsított szigorúbb körülmények között van fogva tartva, mint a jogerősen elítélt, de csak börtön fokozatra ítélt személyek. Zsarolás esetén a büntetőeljárás kezdetekor célszerű meghatalmazott ügyvéd segítségét igénybe venni a fenyegető súlyos joghátrány miatt. Véleményem szerint ugyanis az egészséget követően az ember cselekvési szabadsága a legfontosabb.

Visszatérve a zsarolási fenyegetésre, mint láthattuk, az élet és testi épség elleni fenyegetés a zsarolás minősített esetét jelenti. Pl. ilyen, ha a zsaroló azzal fenyegeti meg a sértettet, hogy megöli a családját, vagy motorcsónakon végighúzatja a Dunán, élve elássa, a sértett gyermekének testrészét elküldi postán, stb.

Tényállásszerű fenyegetésről akkor beszélhetünk, ha a megfenyegetett személyben komoly félelmet válthat ki a zsaroló által kilátásba helyezett súlyos hátrány. A bírói gyakorlat szerint megállapítható a zsarolási fenyegetés akkor, ha az elkövető azzal fenyegeti meg a sértettet, hogy bűncselekmény elkövetése miatt feljelenti a rendőrségen, ha nem fizeti meg a bankszámlájára az általa megjelölt összeget.

Tévedés tehát azt hinni, hogy csak élet és testi épség elleni fenyegetés esetén valósul meg a zsarolás törvényi tényállása. A fenyegetés nemcsak személy ellen irányulhat, hanem dolog ellen is. Ilyenkor a zsaroló jellemzően valamely vagyontárgy, pl. autó, vagy ingatlan megsemmisítését helyezi kilátásba.

A zsarolás és az önbíráskodás elhatárolása

A zsarolást és az önbíráskodást a célzat különbözteti meg egymástól. Zsarolásnál az elkövető jogtalan haszonszerzés szándékával cselekszik. Az önbíráskodás esetében az elkövető jogos, vagy annak vélt vagyoni igényének érvényesítése érdekében lép fel.


Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Btk. 10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

BH 379/2005. a zsarolási fenyegetés megállapítható, ha a terhelt a sértettet azzal fenyegeti, ha az általa megjelölt pénzösszeget a bankszámlájára nem fizeti be, őt bűncselekmény elkövetése miatt a rendőrségen feljelenti.



A zsarolás törvényi tényállásának szabályozása a hazai jogtörténetben

A Csemegi kódex, amely magyar nyelven első ízben nyújtott átfogó büntetőjogi szabályozást, az alábbiakban definiálja a zsarolás törvényi tényállását:

1878. évi V. törvénycikk

350. § A ki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel, valaminek cselekvésére, eltürésére, vagy elhagyására kényszerit: a mennyiben cselekménye sulyosabban büntetendő cselekményt nem képez - a zsarolás vétségét követi el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.
351. § A zsarolás vétségét követi el és a 350. § szerint büntetendő az, a ki azon czélból, hogy magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állitásának nyomtatvány által való közzétételével fenyeget.
352. § A zsarolás vétségének kisérlete büntetendő.
353. § Bűntettet képez a zsarolás és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ha:
1. a zsaroló gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyujtogatással vagy más súlyos vagyoni kár okozásával fenyeget;
2. a közhivatalnoki minőség szinlelésével, vagy valamely hatóság hivatalos rendeletének ürügye alatt követtetett el.
354. § A rablás és zsarolás bűntette és a 351. §-ban meghatározott zsarolási vétség esetében a szabadságvesztés-büntetésen felül hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése is kimondandó.

1961. évi V. törvény

300. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezáltal kárt okoz, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
a) visszaesőként,
b) bűnszövetségben,
c) emberöléssel, testi sértéssel, gyújtogatással vagy más hasonló súlyos hátránnyal fenyegetve, vagy
d) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával, avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követték el.

Kitekintés a zsarolás tényállásának más államokban történő szabályozására


Anglia és Wales

Angliában és Walesben a zsarolás tényállását az ún. Theft Act 21 (1) tartalmazza. Ennek értelmében "a személy bűnös zsarolásban, ha annak érdekében, hogy ő vagy más személy gazdagodjon, vagy azért hogy másnak hátrányt okozzon, fenyegetéssel alaptalan követelést érvényesít. Nem valósul meg zsarolás akkor, ha abban a hitben van, hogy követelése megalapozott és abból a célból fenyegetőzik, hogy követelésére nagyobb hangsúlyt helyezzen.

A zsarolás elkövetője Angliában 14 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Az R. versus Hadjou ügyben ítélkező bíró, Lord Lane szerint a zsarolás az egyik leggonoszabb és legundorítóbb bűncselekmény, mert egyben leírható úgy is, mint gyilkossági kísérlet a lélek ellen. Lord Lane kifejtette, hogy a zsarolás elkövetői ritkán követik el újból ezen cselekményt a bíróságok által kiszabott szigorú büntetések következtében.

Egyesült Államok

A zsarolás az USA valamennyi államában bűntettnek minősül. Az USA jogban a zsarolás definíciója az alábbi:
a zsarolást az követi el, aki szándékosan, fenyegetés útján megszerzi az ellenőrzést más személy vagyontárgya felett, azzal a szándékkal hogy megfossza a tulajdonától. A kényszer útján megszerzett dolog lehet bármely személyes vagyontárgy, valamint pénz is. A zsarolásnak elkülönült tényállását képezi az az eset, amikor az elkövető nem fizikai károkozással fenyegetőzik, hanem a sértettet megszégyenítő, vagy számára egyéb kárt okozó információk nyilvánosságra hozatalával. Amennyiben tehát a sértett a fenyegetésnek nem tesz eleget, a zsarolás elkövetője olyan információkat hoz nyilvánosságra, melyek a sértett számára hátrányt okoznak.

A zsarolás egyszerűbb esete három évig terjedő börtönbüntetéssel, pénzbüntetéssel, illetve mindkettővel büntetendő az Egyesült Államokban. Amennyiben személyi sérülés valósul meg, 5 évtől 14 évig terjedő szabadságvesztés kiszabásának van helye. Amennyiben a zsarolás élet elleni fenyegetéssel, vagy súlyos testi sértés okozásával valósul meg, a büntetés 7 évtől életfogytig terjed.

Németország

A zsarolást a német Büntető Törvénykönyv 253. §-a szabályozza. Ennek értelmében elköveti a zsarolást az, aki kényszerítéssel vagy fenyegetéssel, aljas szándékkal mást arra kényszerít, hogy valamit tegyen, tűrjön, vagy tartózkodjon valamitől, azért hogy a sértettnek vagyoni, vagy egyéb hátránya, neki (az elkövetőnek), illetve harmadik személynek vagyoni előnye keletkezzen.
A zsarolás 5 évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy pénzbüntetéssel büntetendő Németországban.

Budapest, 2013. október
Dr. Zatik Levente


Források:

1878. évi V. törvénycikk
1961. évi V. törvény
2012. évi C. Törvény
BH 379/2005.
Btk. Kommentár
http://extortion.uslegal.com/punishments/
http://legal-dictionary.thefreedictionary.com/blackmail
ejure.org/gesetze/
http://en.wikipedia.org/wiki/Blackmail
Az idegen nyelvű törvényszövegek a szerző saját fordításában íródtak.

Árjegyzék
Konzultáció
Feliratkozás hírlevélre

Kezdőlap | Bemutatkozás | Bűnügyek | Munkajog | Ingatlan | Követelések | Cégügyek | Öröklés | Családjog | Elérhetőség | Oldaltérkép

Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe