A becsületsértés emberi méltóság elleni cselekmény, amely becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával vagy becsület csorbítására alkalmas cselekménnyel valósítható meg. Ennek megfelelően két fajtája van:
- kifejezés használatával elkövetett becsületsértés,
- tettleges becsületsértés.
A kifejezés használatával megvalósított becsületsértésnek nemcsak a természetes személy, hanem jogi személyek, továbbá társadalmi közösség is sértettje lehet.
A becsületsértés megállapításának feltételei
A becsületsértés abban az esetben állapítható meg, ha:
- nagy nyilvánosság előtt, vagy
- sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben kerüljön sor a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatára.
A becsületsértés szándékos bűncselekmény; a bűnösség megállapításához szükséges, hogy az elkövető tudata átfogja, hogy a kijelentése objektíve alkalmas a sértett személy becsületének csorbítására.
A becsületsértés az emberi méltóság ellen irányul, jogi tárgya a társadalmi megbecsülés és az emberi méltóság, elkövetési magatartása értékítéletet fejez ki akként, hogy a becsületsértő a saját értékítéletét adja tovább (EBH 2017.B.11.II., Kúria Bfv.III.1.125/2016/6.)
A becsületsértés büntetése
A becsületsértés egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény. A bíróság büntetlen előéletű terhelttel szemben jellemzően megrovást, próbára bocsátást, vagy pénzbüntetést szab ki. Ha a terhelt a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el a szándékos bűncselekményt, vele szemben a Btk. alapján kötelezően végrehajtandó szabadságvesztést kell kiszabni.
A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenezer forintban kell meghatározni. A napi tételek számát a cselekmény tárgyi súlya alapján állapítja meg a bíróság, míg a napi tételek összegét az elkövető vagyoni jövedelmi viszonyai alapján. Pl. 200×2000 Ft=400.000 Ft.
Becsületsértő kifejezések általánosságban
Becsület csorbítására alkalmas olyan tény állítása, híresztelése, olyan kifejezés használata, ami az emberi méltóságot támadja, vagy alkalmas arra, hogy a sértettről, tulajdonságairól, magatartásáról a környezetében kialakult kedvező társadalmi megítélést, az elismertségét kedvezőtlen, negatív irányba befolyásolja (BH 2007.4.).
A becsület csorbítására alkalmas minden gyalázkodó, becsmérlő jellegű kifejezés, amely az emberi méltóságot, a sértett önbecsülését sérti. A kifejezés lehet durva, kifejezetten gyalázkodó jellegű, szóban, írásban, képes formában egyaránt.
A sértett munkakörének ellátásával kapcsolatban személyes tulajdonságaira vonatkozó, emberi minőségét gyalázó kifejezések használata megvalósítja a becsületsértés vétségét.
Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint a bírálat, a kritika és a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a becsületsértés megállapítására nem nyújt alapot, de a gyalázkodó jellegű és az emberi méltóság sérelmével járó nyilatkozatok még abban az esetben is alkalmasak lehetnek a becsületsértés megállapítására, ha azok – formálisan – kritikai megjegyzésként kerülnek nyilvánosságra (BH 1994.300.II., Legfelsőbb Bíróság Bfv. III.1413/1993.). A becsületsértést megvalósító konkrét eseteket a cikk későbbi részében mutatjuk be.
A véleménynyilvánítás szabadsága és a becsületsértés
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, de a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának (tudatosan hamis közlés). A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására.
A véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából nem illeti védelem az olyan kifejezéseket sem, amelyekben megfogalmazottak az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sértik, így az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében öltenek testet. Nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a másik személy emberi mivoltában való megalázása érdekében használ súlyosan bántó vagy sértő kifejezéseket. Ennek megfelelően az emberi státuszt közvetlenül megtestesítő emberi méltóság jelöli ki ezen szabadságjog határvonalát.
Mi a tettleges becsületsértés?
Tettleges becsületsértésnek minősül az olyan becsület csorbítására alkalmas cselekmény, ami a sértett testének jogellenes érintésére irányul, vagy a sértett olyan bántalmazása amely nem okoz testi sérülést. A könnyű testi sértéstől a tettleges becsületsértés úgy határolható el, hogy utóbbi esetben a sértett testi épsége nem sérül.
Tettleges becsületsértésnek minősülnek azok a szeméremsértő cselekmények amelyek nem alkalmasak a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére, mint pl. a hozzájárulás nélküli, kierőltetetten adott csók, a nő mellének megfogása.
Tettleges becsületsértésnek minősül, ha az elkövető például arcul üti, leköpi a sértettet, meghúzza a haját, vagy megdobja tojással.
Tettleges becsületsértés valósul meg, ha az arculütés folytán a sértett szemének a környéke bepirosodott, és a szeme erősen könnyezett, de véraláfutás nem volt észlelhető. Könnyű testi sértés állapítható meg az ítélkezési gyakorlat alapján, ha a terhelt a sértettet arculüti, amellyel véraláfutással járó sérülést okoz, s a sértett bőre elszíneződik.
Tettleges becsületsértés a testi sérült személyek kigúnyolása, taglejtéseik, testmozdulataik, járásuk utánzásával.
Becsületsértés megvalósítható dolog rongálással, ha a megrongált dolog személyesíti meg a sértettet, pl. az arckép, fénykép, képmás, festmény bepiszkítása, már megvalósítja a becsületsértést.
Tettleges becsületsértés a kisebb erővel arcul- vagy nyakonütés; a kisebb erővel való ellökés; az ostorcsapás. Ezen magatartások kapcsán nem állaptható meg, az, hogy az elkövető szándéka testi sértés okozására irányul.
Emellett a sértett erőszakos átkarolása is tettleges becsületsértés, mert szexuális bűncselekményt nem valósít meg, ugyanakkor alkalmas a becsületének, emberi méltóságának csorbítására.
Tettleges becsületsértést valósít meg a személy- és vagyonőr, ha a rendezvényt nem zavaró, annak biztonságát sem veszélyeztető személyt a karját megragadva és a kerítésen kívülre lökdösve távolítja el [BH 2006.175.]. Az üzlet nyilvánossága előtt ez a magatartás azt a hamis látszatot kelti, hogy az erőszakosan visszatartott személy tetten ért tolvaj.
Nem tettleges becsületsértés az, ha az elkövető a sértett gépkocsiját rothadt gyümölccsel leönti.
Becsületsértés esetei a bírósági gyakorlat szerint
Becsületsértés vétségét követi el, az, aki a szabálysértés miatt vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket a miniszterelnök „kutyáinak” nevezi és anyjukat szidja.
Becsületsértésnek minősülnek az alábbi, gyalázkodó jellegű kijelentések: „hiteltelen, nem szavahihető, hazug ember”. Feltéve, hogy ezek a kijelentések nincsenek konkrét tényekhez kapcsolva. Az ilyen gyalázkodó kijelentések a bírálathoz, illetve a szabad véleménynyilvánítás gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükségesek, azonban alkalmasak a sértett emberi méltóságának megsértésére.
Becsületsértés valósul meg, ha a terhelt a magánvádlónak annak munkahelyén a következőket mondja: kegyetlen, embertelen, mindig buta, alkalmatlan, még a nyolc általánost sem végezte el és azonnal adja be a felmondását.
Becsületsértés a vádlottnak a magánvádlóra nézve tett alábbi kijelentése: „szemét, aljas, csaló módszer”, amit művelt.
A becsületsértés vétségét valósítja meg, aki az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban gyanúsítottként történő kihallgatása során a kihallgatását foganatosító rendőrt lealacsonyító, becsmérlő, az emberi méltóságot durván sértő kifejezésekkel illeti: „mit képzelsz magadról, te dagadt, büdös k…..a”,
Az „alkalmatlan, nem alkalmas” kifejezés használata a sértettre nem becsületsértés.
Az sem becsületsértő, ha a „még a nyolc általánost sem végezte el” kifejezést használják más személyre. Az iskolai végzettség ugyanis ténykérdés, az egyén társadalmi megbecsülése pedig nem a végzettségtől függ.
Nem becsületsértés azon kijelentés, mely szerint a létszámcsökkentéseket „az intézményvezetők úgy hajtottak végre, hogy szakmailag a leggyengébb személyek álláshelyét szüntették meg”
Nem becsületsértés a köszönés, illetve a köszönés viszonzásának az elmulasztása.
Nem becsületsértés, valakit fasisztának vagy kommunistának nevezni – konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül. Utóbbi nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért nem bűncselekmény.
Nem becsületsértés a munkáltatónak a munkaügyi vita során a beosztottjához intézett alábbi írásbeli felszólítása: „ismételten kérem a K. Vállalatnál felvett videófelvétel átadását, mely cégünk tulajdona, így eltüntetése lopásnak minősül.” Ez a felszólítás nélkülözi a becsmérlő, gyalázkodó jelleget, és az abban foglaltak a munkajogi kereteket sem lépik túl.
Gyakorlati tudni valók becsületsértés áldozatainak
A becsületsértés áldozata jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy feljelentést kíván-e tenni, illetve szándékozik-e sérelemdíj (nem vagyoni kártérítési) igényt érvényesíteni. Becsületsértés miatt hivatalból nem indul büntetőeljárás, annak feltétele a sértett, vagy törvényes képviselőjének feljelentése. Fontos tudni, hogy a feljelentést a cselekményről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül meg kell tenni, a határidő túllépése esetén a büntetőeljárás megszüntetésre kerül.
A feljelentés és ezáltal az eljárás megindítása azonban tartogathat meglepetéseket a sértett számára, hiszen a feljelentett személy viszonváddal élhet. Ha a becsületsértést kölcsönösen követték el a feljelentettel és utóbbi viszonvádat terjeszt elő, a feljelentőből is vádlott lesz. Ezért a feljelentés megtétele előtt a tényállás részleteiről, a feljelentés kockázatairól és a sérelemdíj igényről érdemes szakértő ügyvéddel konzultálni.
A becsületsértés miatti feljelentés
Feljelentést csak sértett, vagy képviselője jogosult tenni, mert a becsületsértés magánindítványos, vagyis nem közvádas bűncselekmény.
Becsületsértés miatt nem indulhat eljárás fiatalkorú személy ellen, a fiatalkorút jelentenek fel becsületsértés miatt, az eljárás megszüntetésre kerül.
Tekintettel arra, hogy a feljelentőnek kell bizonyítania a feljelentett (vádlott) bűnösségét, már a feljelentésben pontosan meg kell fogalmazni a történeti tényállást és utalni kell a releváns bizonyítékokra. Emiatt javasolt a feljelentés elkészítéséhez jogi képviselő megbízása. Ha az elkövető kiléte, személyes adatai, elérhetősége nem ismert, vagy ha bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, a jogi képviselő hatékony segítséget nyújthat. Ha a magánvádas eljárásban a feljelentés nem felel meg a joghatályos magánindítvány tartalmi követelményeinek, a bíróságnak az eljárást magánindítvány hiánya miatt meg kell megszüntetnie [BH 2011.6.155]
A feljelentésben foglaltakat a feljelentőnek kell bizonyítania a bíróság előtt. Ha erre nem képes, a bíróság a vádlottat felmenti és a feljelentőt kötelezi a vádlott költségeinek megtérítésére. A vád bizonyítására a sértett köteles, a bizonyításra szoruló tényekről, a szükséges indítványokról pedig nem kap kioktatást a bíróságtól. A bizonyítási indítványok előterjesztésekor a magánvádlónak meg kell jelölnie az indítvány okát és célját.
Az elmúlt években számos rágalmazási, becsületsértési ügyben jártam el jogi képviselőként, tapasztalatom szerint a sértett számára az ügy kimenetele szempontjából igen kockázatos lehet a fenti írtak alapján, ha nem vesz igénybe ügyvédi segítséget.
Feljelentés, illetve magánvádas eljárásra vonatkozó képviselet ügyében bizalommal keressenek telefonon, vagy a személyes konzultáció gombra kattintva.
A sérelemdíj iránti igény
A becsületsértés áldozata sérelemdíj (nem vagyoni kártérítés) iránti igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban becsületének megsértése miatt. A sérelemdíj iránti igényt polgári jogi igényként kell előterjeszteni az eljárási szabályok megtartása mellett.
A becsületsértés szabálysértése
Szabálysértés és nem bűncselekmény valósul meg, ha becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatára nem nagy nyilvánosság előtt, vagy nem a munkakörrel összefüggésben kerül sor. Tehát a becsületsértés esetén a szabálysértési alakzatot a nagy nyilvánosság előtti elkövetés bűncselekménnyé minősíti fel. Úgyszintén a munkakör ellátásával összefüggésben tett kifejezés használata is.
Hivatalos személy becsületének megsértése
Az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozata folytán a hatóságra vagy a hivatalos személyre tett lealacsonyító, szidalmazó, becsmérlő és az emberi méltóságot durván sértő kijelentések a becsületsértés megállapítására nyújtanak alapot, ennek feltétele a joghatályos magánindítvány előterjesztése (BH 1995.6.). Ennek megfelelően a becsületsértés közvádra üldözendő, ha bíró, ügyész vagy rendvédelmi szerv tagjának sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el
A médiában elkövetett becsületsértés
Sajtótermékben, vagy médiaszolgáltatásban a becsületsértés két további feltétel fennállása esetén állapítható meg:
- nem a közügyek szabad megvitatása körében kerül nyilvánosságra a kifejezés,
- a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és becsmérlő tagadására irányul.
A Btk. egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítését és nyilvánosságra hozatalát.