A becsületsértés emberi méltóság elleni cselekmény, amely becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával vagy becsület csorbítására alkalmas cselekménnyel valósítható meg. Ennek megfelelően két fajtája van:
- kifejezés használatával elkövetett becsületsértés,
- tettleges becsületsértés.
A kifejezés használatával megvalósított becsületsértésnek nemcsak a természetes személy, hanem jogi személyek, továbbá társadalmi közösség is sértettje lehet.
A becsületsértés megállapításának feltételei
A becsületsértés abban az esetben állapítható meg, ha:
- nagy nyilvánosság előtt, vagy
- sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben kerüljön sor a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatára.
A becsületsértés szándékos bűncselekmény; a bűnösség megállapításához szükséges, hogy az elkövető tudata átfogja, hogy a kijelentése objektíve alkalmas a sértett személy becsületének csorbítására.
A becsületsértés az emberi méltóság ellen irányul, jogi tárgya a társadalmi megbecsülés és az emberi méltóság, elkövetési magatartása értékítéletet fejez ki akként, hogy a becsületsértő a saját értékítéletét adja tovább (EBH 2017.B.11.II., Kúria Bfv.III.1.125/2016/6.)
A becsületsértés büntetése
A becsületsértés egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény. A bíróság büntetlen előéletű terhelttel szemben jellemzően megrovást, próbára bocsátást, vagy pénzbüntetést szab ki. Ha a terhelt a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el a szándékos bűncselekményt, vele szemben a Btk. alapján kötelezően végrehajtandó szabadságvesztést kell kiszabni.
A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenezer forintban kell meghatározni. A napi tételek számát a cselekmény tárgyi súlya alapján állapítja meg a bíróság, míg a napi tételek összegét az elkövető vagyoni jövedelmi viszonyai alapján. Pl. 200×2000 Ft=400.000 Ft.
Becsületsértő kifejezések általánosságban
Becsület csorbítására alkalmas olyan tény állítása, híresztelése, olyan kifejezés használata, ami az emberi méltóságot támadja, vagy alkalmas arra, hogy a sértettről, tulajdonságairól, magatartásáról a környezetében kialakult kedvező társadalmi megítélést, az elismertségét kedvezőtlen, negatív irányba befolyásolja (BH 2007.4.).
A becsület csorbítására alkalmas minden gyalázkodó, becsmérlő jellegű kifejezés, amely az emberi méltóságot, a sértett önbecsülését sérti. A kifejezés lehet durva, kifejezetten gyalázkodó jellegű, szóban, írásban, képes formában egyaránt.
A sértett munkakörének ellátásával kapcsolatban személyes tulajdonságaira vonatkozó, emberi minőségét gyalázó kifejezések használata megvalósítja a becsületsértés vétségét.
Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint a bírálat, a kritika és a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a becsületsértés megállapítására nem nyújt alapot, de a gyalázkodó jellegű és az emberi méltóság sérelmével járó nyilatkozatok még abban az esetben is alkalmasak lehetnek a becsületsértés megállapítására, ha azok – formálisan – kritikai megjegyzésként kerülnek nyilvánosságra (BH 1994.300.II., Legfelsőbb Bíróság Bfv. III.1413/1993.). A becsületsértést megvalósító konkrét eseteket a cikk későbbi részében mutatjuk be.
A véleménynyilvánítás szabadsága és a becsületsértés
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, de a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának (tudatosan hamis közlés). A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására.
A véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából nem illeti védelem az olyan kifejezéseket sem, amelyekben megfogalmazottak az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sértik, így az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében öltenek testet. Nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a másik személy emberi mivoltában való megalázása érdekében használ súlyosan bántó vagy sértő kifejezéseket. Ennek megfelelően az emberi státuszt közvetlenül megtestesítő emberi méltóság jelöli ki ezen szabadságjog határvonalát.
Mi a tettleges becsületsértés?
Tettleges becsületsértésnek minősül az olyan becsület csorbítására alkalmas cselekmény, ami a sértett testének jogellenes érintésére irányul, vagy a sértett olyan bántalmazása amely nem okoz testi sérülést. A könnyű testi sértéstől a tettleges becsületsértés úgy határolható el, hogy utóbbi esetben a sértett testi épsége nem sérül.
Tettleges becsületsértésnek minősülnek azok a szeméremsértő cselekmények amelyek nem alkalmasak a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére, mint pl. a hozzájárulás nélküli, kierőltetetten adott csók, a nő mellének megfogása.
Tettleges becsületsértésnek minősül, ha az elkövető például arcul üti, leköpi a sértettet, meghúzza a haját, vagy megdobja tojással.
Tettleges becsületsértés valósul meg, ha az arculütés folytán a sértett szemének a környéke bepirosodott, és a szeme erősen könnyezett, de véraláfutás nem volt észlelhető. Könnyű testi sértés állapítható meg az ítélkezési gyakorlat alapján, ha a terhelt a sértettet arculüti, amellyel véraláfutással járó sérülést okoz, s a sértett bőre elszíneződik.
Tettleges becsületsértés a testi sérült személyek kigúnyolása, taglejtéseik, testmozdulataik, járásuk utánzásával.
Becsületsértés megvalósítható dolog rongálással, ha a megrongált dolog személyesíti meg a sértettet, pl. az arckép, fénykép, képmás, festmény bepiszkítása, már megvalósítja a becsületsértést.
Tettleges becsületsértés a kisebb erővel arcul- vagy nyakonütés; a kisebb erővel való ellökés; az ostorcsapás. Ezen magatartások kapcsán nem állaptható meg, az, hogy az elkövető szándéka testi sértés okozására irányul.
Emellett a sértett erőszakos átkarolása is tettleges becsületsértés, mert szexuális bűncselekményt nem valósít meg, ugyanakkor alkalmas a becsületének, emberi méltóságának csorbítására.
Tettleges becsületsértést valósít meg a személy- és vagyonőr, ha a rendezvényt nem zavaró, annak biztonságát sem veszélyeztető személyt a karját megragadva és a kerítésen kívülre lökdösve távolítja el [BH 2006.175.]. Az üzlet nyilvánossága előtt ez a magatartás azt a hamis látszatot kelti, hogy az erőszakosan visszatartott személy tetten ért tolvaj.
Nem tettleges becsületsértés az, ha az elkövető a sértett gépkocsiját rothadt gyümölccsel leönti.
Becsületsértés esetei a bírósági gyakorlat szerint
Becsületsértés vétségét követi el, az, aki a szabálysértés miatt vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket a miniszterelnök „kutyáinak” nevezi és anyjukat szidja.
Becsületsértésnek minősülnek az alábbi, gyalázkodó jellegű kijelentések: „hiteltelen, nem szavahihető, hazug ember”. Feltéve, hogy ezek a kijelentések nincsenek konkrét tényekhez kapcsolva. Az ilyen gyalázkodó kijelentések a bírálathoz, illetve a szabad véleménynyilvánítás gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükségesek, azonban alkalmasak a sértett emberi méltóságának megsértésére.
Becsületsértés valósul meg, ha a terhelt a magánvádlónak annak munkahelyén a következőket mondja: kegyetlen, embertelen, mindig buta, alkalmatlan, még a nyolc általánost sem végezte el és azonnal adja be a felmondását.
Becsületsértés a vádlottnak a magánvádlóra nézve tett alábbi kijelentése: „szemét, aljas, csaló módszer”, amit művelt.
A becsületsértés vétségét valósítja meg, aki az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban gyanúsítottként történő kihallgatása során a kihallgatását foganatosító rendőrt lealacsonyító, becsmérlő, az emberi méltóságot durván sértő kifejezésekkel illeti: „mit képzelsz magadról, te dagadt, büdös k…..a”,
Nem becsületsértés az „alkalmatlan, nem alkalmas” kifejezés használata a sértettre.
Nem becsületsértő a „még a nyolc általánost sem végezte el” kifejezés használata más személyre. Az iskolai végzettség ugyanis ténykérdés, az egyén társadalmi megbecsülése pedig nem a végzettségtől függ.
Nem becsületsértés azon kijelentés, mely szerint a létszámcsökkentéseket „az intézményvezetők úgy hajtottak végre, hogy szakmailag a leggyengébb személyek álláshelyét szüntették meg”
Nem becsületsértés a köszönés, illetve a köszönés viszonzásának az elmulasztása.
Nem becsületsértés, valakit fasisztának vagy kommunistának nevezni – konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül. Utóbbi nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért nem bűncselekmény.
Nem becsületsértés a munkáltatónak a munkaügyi vita során a beosztottjához intézett alábbi írásbeli felszólítása: „ismételten kérem a K. Vállalatnál felvett videófelvétel átadását, mely cégünk tulajdona, így eltüntetése lopásnak minősül.” Ez a felszólítás nélkülözi a becsmérlő, gyalázkodó jelleget, és az abban foglaltak a munkajogi kereteket sem lépik túl.
Gyakorlati tudnivalók becsületsértés áldozatai számára
A becsületsértés áldozata jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy feljelentést kíván-e tenni, illetve szándékozik-e sérelemdíj (nem vagyoni kártérítési) igényt érvényesíteni. Becsületsértés miatt hivatalból nem indul büntetőeljárás, annak feltétele a sértett, vagy törvényes képviselőjének feljelentése. Fontos tudni, hogy a feljelentést a cselekményről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül meg kell tenni, a határidő túllépése esetén a büntetőeljárás megszüntetésre kerül.
A feljelentés és ezáltal az eljárás megindítása azonban tartogathat meglepetéseket a sértett számára, hiszen a feljelentett személy viszonváddal élhet. Ha a becsületsértést kölcsönösen követték el a feljelentettel és utóbbi viszonvádat terjeszt elő, a feljelentőből is vádlott lesz. Ezért a feljelentés megtétele előtt a tényállás részleteiről, a feljelentés kockázatairól és a sérelemdíj igényről érdemes szakértő ügyvéddel konzultálni.
A becsületsértés miatti feljelentés
Feljelentést csak sértett, vagy képviselője jogosult tenni, mert a becsületsértés magánindítványos, vagyis nem közvádas bűncselekmény.
Becsületsértés miatt nem indulhat eljárás fiatalkorú személy ellen, a fiatalkorút jelentenek fel becsületsértés miatt, az eljárás megszüntetésre kerül.
Tekintettel arra, hogy a feljelentőnek kell bizonyítania a feljelentett (vádlott) bűnösségét, már a feljelentésben pontosan meg kell fogalmazni a történeti tényállást és utalni kell a releváns bizonyítékokra. Emiatt javasolt a feljelentés elkészítéséhez jogi képviselő megbízása. Ha az elkövető kiléte, személyes adatai, elérhetősége nem ismert, vagy ha bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, a jogi képviselő hatékony segítséget nyújthat. Ha a magánvádas eljárásban a feljelentés nem felel meg a joghatályos magánindítvány tartalmi követelményeinek, a bíróságnak az eljárást magánindítvány hiánya miatt meg kell megszüntetnie [BH 2011.6.155]
A feljelentésben foglaltakat a feljelentőnek kell bizonyítania a bíróság előtt. Ha erre nem képes, a bíróság a vádlottat felmenti és a feljelentőt kötelezi a vádlott költségeinek megtérítésére. A vád bizonyítására a sértett köteles, a bizonyításra szoruló tényekről, a szükséges indítványokról pedig nem kap kioktatást a bíróságtól. A bizonyítási indítványok előterjesztésekor a magánvádlónak meg kell jelölnie az indítvány okát és célját.
Az elmúlt években számos rágalmazási, becsületsértési ügyben jártam el jogi képviselőként, tapasztalatom szerint a sértett számára az ügy kimenetele szempontjából igen kockázatos lehet a fenti írtak alapján, ha nem vesz igénybe ügyvédi segítséget.
Feljelentés, illetve magánvádas eljárásra vonatkozó képviselet ügyében bizalommal keressenek telefonon, vagy a személyes konzultáció gombra kattintva.
A becsületsértés áldozatának sérelemdíj iránti igénye
A becsületsértés áldozata sérelemdíj (nem vagyoni kártérítés) iránti igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban becsületének megsértése miatt. A sérelemdíj iránti igényt polgári jogi igényként kell előterjeszteni az eljárási szabályok megtartása mellett.
Becsületsértés szabálysértése
Szabálysértés és nem bűncselekmény valósul meg, ha becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatára nem nagy nyilvánosság előtt, vagy nem a munkakörrel összefüggésben kerül sor. Tehát a becsületsértés esetén a szabálysértési alakzatot a nagy nyilvánosság előtti elkövetés bűncselekménnyé minősíti fel. Úgyszintén a munkakör ellátásával összefüggésben tett kifejezés használata is.
Hivatalos személy becsületének megsértése
Az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozata folytán a hatóságra vagy a hivatalos személyre tett lealacsonyító, szidalmazó, becsmérlő és az emberi méltóságot durván sértő kijelentések a becsületsértés megállapítására nyújtanak alapot, ennek feltétele a joghatályos magánindítvány előterjesztése (BH 1995.6.). Ennek megfelelően a becsületsértés közvádra üldözendő, ha bíró, ügyész vagy rendvédelmi szerv tagjának sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el
A médiában elkövetett becsületsértés
Sajtótermékben, vagy médiaszolgáltatásban a becsületsértés két további feltétel fennállása esetén állapítható meg:
- nem a közügyek szabad megvitatása körében kerül nyilvánosságra a kifejezés,
- a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és becsmérlő tagadására irányul.
A Btk. egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítését és nyilvánosságra hozatalát.