Hivatali visszaélés valósul meg, akkor ha a hivatalos személy, pl. rendőr, végrehajtó megszegi a hivatali kötelességét azért, hogy másnak jogtalan hátrányt okozzon, vagy más jogtalan előnyben részesítsen. Az áldozatok gyakran képtelenek felismerni azt, hogy a sérelmükre elkövetett cselekmény hivatali visszaélésnek minősül.
A hivatali visszaélés elkövetési magatartása háromféle lehet:
-hivatali kötelesség megszegése,
-hivatali hatáskör túllépése, vagy
-hivatali helyzettel való egyéb visszaélés.
Ezek a magatartások azonban önmagukban nem valósítanak meg hivatali visszaélést, mert a bűncselekmény megállapításának kötelező eleme a célzat fennállása, vagyis ha azért követik el a hivatali visszaélést, hogy másnak jogtalan hátrányt okozzanak, vagy mást jogtalan előnyben részesítsenek.
A jogtalan előny és a jogtalan hátrány fogalma
A következetes bírói gyakorlat szerint minden olyan előny jogtalan, ami a kedvezményezettre nézve bárminemű könnyebbséget jelent. Jogtalan hátrány mindaz a következmény, ami az érintettnek bármilyen nehézséget jelent. A jogtalan hátrány bekövetkezése vagy a jogtalan előny megszerzése már nem tartozik a bűncselekményhez – törvényi tényálláshoz – azaz a hivatali visszaélés megállapításának nem feltétele a jogtalan előny, vagy hátrány bekövetkezése. A hivatali kötelesség megszegése tehát hátrány okozási cél hiányában nem hivatali visszaélés. A jogtalan hátrány okozási célzatot nem tartalmazó feljelentéseket a nyomozóhatóság bűncselekmény gyanújának hiányában elutasítja.
A hivatali visszaélés elkövetői
A hivatali visszaélés eseteit az alábbiakban példákkal illusztrálva elemezzük, ezelőtt azonban szükséges tisztázni a bűncselekmény alanyainak, azaz elkövetőinek körét.
A hivatali visszaélést csak hivatalos személy követheti el tettesként. Ilyen pl. a bírósági végrehajtó, a közjegyző, bíró, ügyész, rendőr, kormányhivatalnál, bírósági, ügyészi szervezetben, köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó, vagy szolgálatot teljesítő személy. A hivatali visszaélés bűnrészese azonban bárki lehet.
A közhatalmi funkció ismérvei: az eljáró szerv közhatalmi jogosítványával élve, egyoldalú akaratnyilvánítás révén hozza meg döntését, döntése jellemzően az ügyfél számára jogot vagy kötelezettséget állapít meg, határozatának – önkéntes jogkövetés hiányában – maga szerez érvényt.
Ha a hivatalos személy nem a közhatalom gyakorlása körében jár el, hanem például tulajdonosi jogokat gyakorol, polgári jogi jogviszonyban lép fel, munkajogi jogviszony keretében állapít meg jogot vagy kötelezettséget, avagy szociális tevékenységének keretében tanúsít jogellenes, visszaélésszerű magatartást, e tevékenysége nem a hivatali visszaélés körében értékelendő.
Nem állapítható meg a hivatali visszaélés bűncselekménye annak a hivatalos személynek a terhére, aki nem a hivatali jogosítványait gyakorolta rendeltetésellenesen, a cselekménnyel összefüggésben közhatalmi feladatot nem látott el, kötelességszegő magatartását nem a közhatalmat gyakorló tevékenysége kapcsán, hanem kizárólag a közszolgálati jogviszonyából származó kötelességét sértve valósította meg
Konkrét példák a hivatali visszaélésre
A) A hivatali kötelesség megszegése
Bírósági végrehajtó elkövető: hivatali visszaélést követ el a bírósági végrehajtó, aki jogtalan hátrány okozása és jogtalan előny szerzése céljából a jogszabályokat és a polgári bíróság határozataiban foglaltakat folyamatosan megsérti. (BH2008.8.343)
Pénzügyőr elkövető: hivatali kötelességét megszegve a zárjegy nélküli cigarettákat csempésző személyeket nem az előírások szerint vizsgálta át, ezzel jogtalan előnyben részesítve az elkövetőket.
Pénzügyőr elkövető: a házkutatás során jogellenesen engedélyt adott az intézkedés alá vont személynek arra, hogy a jövedéki ellenőrzés ideje alatt valótlan tartalmú számlát készítsen, ezzel jogtalan előnyben részesítette.
Rendőr elkövető: hivatali kötelességét megszegve hivatali visszaélést követ el az a feljebbvaló, aki – a jogszabályi feltételek hiányában – azért lép elöljárói viszonyba, hogy a szabálysértés elkövetőjét a szabálysértés következményei alól mentesítse.
Vezető beosztású rendőr azért, hogy a szabálysértés elkövetőjét a felelősség alól mentesítse és ezáltal nevezettnek jogtalan előnyt szerezzen – hivatali kötelességét megszegve, az elkövetőnek büntetlenséget biztosított.
Az a nyomozó, aki a rendőrségi nyilvántartásból megszerzett „rabosítási fényképeket” és más adatokat bocsát erre nem jogosult személy rendelkezésére megvalósítja a hivatali visszaélést és a személyes adattal való visszaélést.
Hivatalnok elkövető: az államigazgatási szervnél feladatot ellátó hivatalos személy által a hivatali kötelezettsége szándékos megszegésével jogszabálysértő határozat szerkesztése megvalósítja a hivatali visszaélés bűntettét, ha őt ennek során a más részére jogtalan előny szerzésére, illetőleg a más terhére jogtalan hátrány okozására irányuló célzat vezeti.
Nem követ el hivatali visszaélést az az ügyfélszolgálati ügyintéző, aki telefonon ad tájékoztatást a járműnyilvántartás adataiból, tekintettel arra, hogy a járműnyilvántartásból elektronikusan, nyilvánosan és díjmentesen lekérhetőek egyes adatok.
A hivatalos személy kötelessége minden esetben jogszabályon, jogszabályon alapuló utasításokon, belső szabályzaton, a felettes egyedi ügyben adott vagy általános utasításán, vagy akár a rendeltetésszerű hivatali működés kialakított gyakorlatán alapul. Kötelesség megszegésének minősül, ha a hivatalos személy a feladatkörébe tartozó ügyben jár el, azonban az ügy intézése során nem tartja be a konkrét tennivalókra irányadó rendelkezéséket.
A kötelességszegés megvalósítható kötelességellenes cselekvéssel vagy mulasztással, akár a kettővel egyaránt. Megszegi a hivatali kötelességét a közbeszerzés során feladatokat ellátó hivatalos személy, aki a pályázat átnézésével és javításával, az ajánlattételi árakról adott információval a közbeszerzési pályázat résztvevője számára jogtalan előnyt biztosít.
B) A hivatali hatáskör túllépése
Polgármester elkövető: a polgármester a neki tartozó sértett részére járó gyermekvédelmi támogatást felvette az önkormányzat pénztárából, ezzel magának jogtalan előnyt biztosított, míg a sértettnek jogtalan hátrányt okozott.
Büntetőbíró elkövető: a bíró hivatali helyzetével visszaélve a férje ellen tett feljelentésről kívánt adatokat szerezni jogtalan előnyszerzés szándékával.
A hivatalos személy hatásköre alatt a megoldandó feladatokat és a megoldásuk érdekében gyakorolható jogokat kell érteni. Az adott állami szerven, hivatalon belül is megoszlanak a feladatok és az ehhez kapcsolódó jogosultságok a hivatalos személyek között, és ezek határozzák meg az adott hivatalos személy hatáskörét. A hivatal és a hivatalos személy hatáskörét rendszerint írott szabályok rögzítik, ami lehet jogszabály, szervezeti és működési szabályzat, ügyrend, vagy más, feladatot meghatározó előírás, mint pl. szignálás. A hatáskör túllépése ezeknek a feladatot megszabó rendelkezéseknek a megszegése, amely megvalósítható úgy is, hogy a hivatalos személy a hivatal hatáskörébe tartozó olyan ügyben jár el, amelyre neki magának nincs hatásköre, vagy az ügy intézésére sem a hivatal, sem ő maga nem jogosult.
C) A hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés
Adóhatósági végrehajtó elkövető: hivatali visszaélést követ el az adóhatósági végrehajtó azzal, hogy segítséget nyújt ahhoz, hogy vádlott társa színlelt szerződés kötésével szabaduljon az adófizetési kötelezettség alól, illetve az adóssággal terhelt céget a felszámolásig munkaerő kölcsönzés jogcímén további adóssággal terhelje meg. A cselekményt jogtalan előny biztosításának célzatával követte el.
Rendőr elkövető: hivatali visszaélést valósít meg annak a szolgálatban nem lévő rendőrnek a cselekménye, aki a neki nem tetsző csoportot megleckéztetés céljából falhoz állítva megmotozta.
Rendőr elkövető: hivatali visszaélés bűntettét a hivatali helyzetével egyébként visszaélve követi el az a rendőr, aki azért, hogy feljelentése eredményeként indult nyomozás adatairól tájékozódjon – magáncélból -, belép a rendőrség bűnüldözési adatkezelési rendszerébe és az ügy adataiba betekint, függetlenül attól, hogy az ez úton megszerezhető információhoz a nyomozás befejezését követően törvényes úton is hozzáférhetett volna.
Rendőr elkövető: a hivatali helyzettel ,,egyéb módon visszaélve” megvalósítja a hivatali visszaélés bűntettét az a rendőrségi nyomozó, aki az ugyanott nyomozati munkát végző munkatársának közvetíti az ismerősének azt a kérését, hogy a folyamatban levő és általa vezetett nyomozásból az ismerőse élettársát „hagyja ki”; a bűncselekménynek ez az elkövetési fordulata ugyanis magában foglalja az elkövető hivatali helyzetének és kapcsolatának személyes célra való felhasználását, annak érdekében, hogy magának vagy másnak jogtalan előnyt szerezzen
A hivatali visszaélés bűnhalmazati szabályai
Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.
A hivatali visszaélés esetén a halmazat megállapítása attól függ, hogy ugyanabban, vagy több különböző ügyben szegi-e meg hivatali kötelességét a hivatalos személy jogtalan előny vagy jogtalan hátrány okozása, vagy jogtalan előny szerzése érdekében. Ha ugyanabban az ügyben szegi meg kötelességét többször is, azonban a célja az, hogy ugyanannak a személynek szerezzen előnyt vagy okozzon hátrányt, a részcselekmények egységet alkotnak, azaz egy rendbeli hivatali visszaélés állapítható meg a terhére.
Ha különböző ügyekben szegi meg kötelességét a hivatalos személy, cselekményei halmazatot valósítanak meg akkor is, ha azt ugyanazon személy érdekében vagy sérelmére követi el, kivéve, ha a folytatólagosság törvényi feltételei fennállnak.
Sértetti vádemelés – pótmagánvád – hivatali visszaélés bűntette esetén
A törvény meghatározott esetekben biztosítja a sértett számára azt, hogy közvádra üldözendő ügyben képviselje a vádat. Erre akkor kerülhet sor, ha az eljárást a nyomozóhatóság megszüntette.
Sértettnek az minősül, akinek jogát, vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette, vagy veszélyeztette.
Emiatt meghökkentőnek tűnik az a kialakuló bírósági gyakorlat, amely szerint hivatali visszaélés bűntette miatt nincs helye pótmagánvádnak, vagyis a sértett által benyújtott vád nem törvényes. Ezen bírósági álláspont szerint az áttételes, közvetett jog-, vagy érdeksérelem nem alapozza meg a pótmagánvádlói fellépést, azaz a sértett általi vádemelést. A sértetti vádemelés meg nem engedhetőségét a hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgyából eredeztetik, arra hivatkozva, hogy a hivatali visszaélés jogi tárgya a hivatalos személy működésének törvényes rendje, az ehhez fűződő közbizalom, emellett nem tartalmaz a törvényi tényállás passzív alanyt, a célzat pedig nem azonos az eredménnyel. A fenti paradigma szerint a hivatalos személy az eljárása során ezen minőségében nem közvetlen, hanem a jogszabályok által létesített és közvetített viszonyban áll azzal, akit intézkedése érint.
Álláspontom szerint a hivatali visszaélés bűntettének egyes tényállások esetében van sértettje, míg más tényállások esetében nincsen. Ez pedig a célzat körében állapítható meg: jogtalan előny biztosítása végett kifejtett tevékenység esetén sértettről nem beszélhetünk, míg jogtalan hátrány okozási célzat esetében a sértett személye illetőleg meghatározott esetekben a jogsérelem is megállapítható.
A fenti példában írt, gyermekvédelmi támogatás jogtalan felvételével a sértett számára közvetlen hátrány keletkezett, hiszen nem jutott hozzá az őt megillető pénzösszeghez, azt nem tudta saját és a gyermekei ellátására fordítani. A jogsérelem tehát nem áttételesen, hanem közvetlenül következett be. Abban az esetben is közvetlen a jogsérelem, amikor a szolgálatban nem lévő rendőr a neki nem tetsző csoportot megleckéztetés céljából falhoz állítja és megmotozza, ezzel személyes hátrányt okozva számukra, hiszen az érintettek emberi méltósága közvetlenül sérült a jogtalan rendőri intézkedés látszatát keltő magatartás – hivatali visszaélés bűntette- következtében.