Ha büntetővégzést kapott, de nem szeretne büntetett előéletűvé válni, vagy enyhébb büntetést, felmentést szeretne, vegye fel dr. Zatik Levente ügyvéddel a kapcsolatot a +36 30 3098295 telefonszámon.
A meghatalmazás benyújtását követően kezdeményezzük tárgyalás kitűzését és a büntetővégzés hatályon kívül helyezését, amiről a bíróság végzéssel rendelkezik.
Milyen súlyos hátrányokat okozhat a büntetővégzés elfogadása?
A büntetővégzés elfogadása, jogerőre emelkedése az ítélettel azonos hatással bír. Nagyon súlyos joghátrányokkal járhat, még akkor is, ha elsőre kedvezőnek tűnik A büntetővégzést nagyon célszerűnek tűnhet elfogadni, figyelemmel arra, hogy jelentős költségmegtakarítást jelenthet, illetve fáradtság nélkül lezárható az eljárás. A későbbiekben azonban súlyos következményei lehetnek a büntetővégzés elfogadásának.
A legsúlyosabb következmény: ha büntetővégzéssel felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság és terhelt a felfüggesztés időtartama alatt újabb szándékos bűncselekményt követ el, amely miatt szabadságvesztést szab ki a bíróság, a terhelt ki van zárva a felfüggesztésből. A Btk. 86. § (1) szerint a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. Pl. a terheltet lopás bűntett elkövetése miatt 1 év, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli a bíróság, majd egy évvel később – a felfüggesztés időtartama – alatt elkövetett súlyos testi sértés bűntette – pl. szórakozóhelyi szóváltásból eredő összetűzés, – miatt eljárás indul a terhelt ellen, a bíróság utóbbi cselekmény elkövetése miatt a Btk. 86. § (1) alapján kötelezően végrehajtandó szabadságvesztést szab ki.
A büntetővégzés el nem fogadása esetén a terhelt ellen bírói szakban lévő eljárás lenne folyamatban akkor, amikor az újabb bűncselekmény elkövetésre került, azaz nagy valószínűséggel „csak” két felfüggesztett szabadságvesztés büntetése lenne.
Egy másik példa a hátrányos következményre: újabb bűncselekménnyel való gyanúsítás esetén ki van zárva a büntethetőséget megszüntető közvetítői eljárásból azon elkövető, akivel szemben próbára bocsátást, felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki a büntetővégzésben.
Pl. ilyen esetben ahelyett, hogy a sértett kárának megtérítése érdekében közvetítői eljárás céljából felfüggesztenék az eljárást, a korábbi büntetővégzésre figyelemmel a bíróság a próbára bocsátást kimondó végzést hatályon kívül helyezi, büntetést szab ki az büntetővégzéssel elbírált és az újabb ügyben is. Pl. a terheltet a bíróság büntetővégzéssel bűnösnek mondja ki rongálás vétségében és ezért két évre próbára bocsátja. A terhelt a büntetővégzést elfogadja, hiszen a bíróság a büntetés kiszabását a próbára bocsátással mellőzte (elhalasztotta). A terhelt azonban a büntetővégzés jogerőre emelkedését követően hat hónappal újabb szándékos bűncselekményt, lopás vétsége követ el. Az eljárás alatt tett beismerő vallomást követően úgy dönt, hogy az okozott kárt a sértettnek megtéríti, a sértett pedig a kártérítést elfogadja. A védő erre tekintettel indítványozza az eljárás felfüggesztését közvetítői eljárás lefolytatása végett, hiszen nem büntethető, aki háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő vagyon elleni bűncselekmény esetén az okozott kárt közvetítői eljárásban megtérítette. A próbára bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés ideje alatt azonban nem kezdeményezhető a büntetőeljárás felfüggesztése közvetítői eljárás lefolytatása végett.
Konklúzió: a terhelt számára kedvezőbb lett volna a büntetővégzés hatályon kívül helyezését és tárgyalás tartását indítványozni, mert utóbbi esetben egy bírói szakban levő ügy terheltje lenne és a lopás vétsége miatt indult ügyben az eljárás megszüntetésének lehetne helye a közvetítői eljárás sikeres lezárását – kár megtérítését – követően.
Előfordulhat olyan eset, hogy a vádlott ugyan nem kéri tárgyalás tartását, az ügyész azonban súlyosítás miatt indítványozza tárgyalás tartását, illetve a polgári jogi igénnyel (kártérítés) élő magánfél is kérheti tárgyalás tartását a büntetővégzés átvételét követő nyolc napon belül.
Fiatalkorú ellen folyó eljárásban a törvényes képviselő a fiatalkorú hozzájárulása nélkül is kérheti a tárgyalás tartását. A tárgyalás tartására irányuló kérelem esetén fennálló nyolcnapos határidő a büntetővégzés kézbesítésétől kezdődik.
Ha egyik jogosult sem kérte a tárgyalás tartását, a büntetővégzés jogerőre emelkedik.
Szintén jogerőre emelkedik a büntetővégzés, ha a tárgyalás tartása iránti indítványt visszavonják, vagy úgy nyilatkoznak nyolc napon belül, hogy nem kérik a tárgyalás tartását. Abban az esetben, ha a büntetővégzést nem tudták kézbesíteni a vádlottnak, a bíróság előkészítő ülést tart, ami azt jelenti, hogy a kézbesítési fikció ebben az esetben nem érvényesül. Ha a büntetővégzést a vádlott külföldi tartózkodása, vagy ismeretlen helyen tartózkodása miatt nem tudják kézbesíteni, az ügyész indítványozhatja a távollevő terhelt elleni, illetve külföldön tartózkodó terhelt elleni külön eljárást.
Lehet fellebbezni a büntetővégzéssel szemben?
Fontos tudni, hogy fellebbezésnek a büntetővégzéssel szemben nincs helye. A fellebbezés kizártsága miatt a büntetővégzés elleni fellebbezést a bíróság el fogja utasítani.
Fiatalkorú vádlottal szemben bírósági titkár nem hozhat tárgyalás mellőzésével büntetővégzést, mivel fiatalkorú ügyében arra csak bíró jogosult. (BH.2020.2.35.)
Tárgyalás kérése esetén kiszabhatnak-e súlyosabb büntetést?
Amennyiben csak a vádlott kérte a tárgyalás tartását és a tárgyaláson a bíróság változatlan tényállást állapít meg, súlyosabb büntetés kiszabásának nincsen helye, mert az súlyosítási tilalmat sértene. Ha viszont olyan bizonyíték merül fel, amely alapján a büntetővégzéshez képest olyan új tényt állapít meg a bíróság, ami miatt súlyosabb minősítés megállapításának van helye, akkor súlyosabb büntetést is kiszabhat a bíróság. Súlyosabb büntetésnek kell tekinteni azt is, ha a bíróság tárgyaláson hozott határozatban olyan mellékbüntetést szab ki, amit a büntetővégzésben nem szabott ki. A súlyosítási tilalom megsértésével hozott ügydöntő határozat ellen eljárási szabálysértés miatt felülvizsgáltatnak van helye a Be. 649. § (2) bek. e) pontja alapján.
Nem sérti a súlyosítási tilalmat, ha a terhelt javára kérték a tárgyalást és a tárgyaláson a tárgyalás büntetővégzésben kiszabott pénzbüntetés helyett közérdekű munka büntetést szab ki a bíróság anélkül, hogy új bizonyíték merült volna fel a tárgyaláson. A súlyosítási tilalom tekintetében a pénzbüntetés és a közérdekű munka között a büntetőeljárásról szóló törvény nem tesz különbséget.
Mi történik, ha a tárgyalás tartását kérő személy nem jelenik meg a tárgyaláson?
A meg nem jelenést a kérelem visszavonásának kell tekinteni. Az indítványozó azonban távolmaradását alapos okkal kimentheti. Utóbbi esetben a távolmaradás fenti jogkövetkezménye nem áll be.
Mi történik a tárgyalás tartása iránti kérelem benyújtása után?
A bíróság előkészítő ülést tűz ki, ahol a büntetővégzést külön végzéssel hatályon kívül helyezi. Ezen végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Ezután a bíróság tárgyalást tart, lefolytatja a bizonyítási eljárást, majd ítéletet hoz.
Magánvádas, pl. rágalmazási vagy becsületsértési ügyben hozhat-e a bíróság büntetővégzést?
Igen, de a magánvádló (sértett) nem tehet indítványt büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatására. Ha viszont a büntetővégzés meghozatalának feltételei fennállnak, a bíróság hivatalból hozhat büntetővégzést. Ebben az esetben a magánvádló a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti tárgyalás tartását.
Pótmagánvádló indítványozhat-e büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást?
Nem indítványozhat ilyen eljárást, de a büntetővégzés meghozatalától számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti.
Büntetővégzéssel kapcsolatos ügyben az alábbi linkre kattintva veheti fel a kapcsolatot dr. Zatik Levente ügyvéddel.