Házassági szerződés

Ha házasságkötés előtt áll, vagy már házas, házassági szerződés kötéssel megelőzheti a vagyonmegosztási vitát.

házassági szerződés

A házasságkötés előtt gyakran előfordul, hogy a házasulandók, vagy felmenőik nyíltan, vagy titokban megfogalmazzák a vagyoni kérdésekkel kapcsolatos félelmeiket.
A házasság fennállása alatt is feszültség forrása lehet a felek házasságkötés előtti jövedelmi, vagyoni egyenlőtlensége, illetve átgondolatlan pénzügyi döntései. Ezekre a házassági vagyoni problémákra a mindkét felet védő szerződés jelent megnyugtató megoldást.

A házassági szerződés rendezi a férj és feleség közötti vagyoni különbségeket, védi a házastársakat a hitelezőktől, és sajnálatos módon bekövetkező váláskor elősegíti a gyors, olcsó vagyonmegosztást.

Házasságkötéskor és a házasság alatt gyakran felmerülnek vagyoni problémák:

  • Ha a házasulók között nagy a jövedelemkülönbség,
  • Ha házasságkötéskor az egyik félnek már saját cége, vállalkozása van, feszültség keletkezhet a jövedelem kapcsán,
  • Ha az egyik házasfél saját ingatlanába költöznek;
  • Ha házasságkötéskor az egyik félnek a saját ingatlana van, amit kiad bérbe, a bérleti díj felek közötti megosztása probléma lehet,
  • Ha a házasfelek nem akarják, hogy a férj, vagy a feleség felvett hitele közös tartozás legyen.

Válás esetén a vagyonmegosztás a legnagyobb probléma, a vagyonjogi per költsége milliókra rúg és hosszú évekig tarthat.

A házasság alatt végrehajtás indulhat az ellen is akinek nincsen tartozása, mert egyik házastárs tartozása akkor is közös tartozás és végrehajtható, ha a másik fél nem is tud a hitelről amit az alábbi sztorival mutatunk be:

A férj szeretné az autószervizben bankkártyával kifizetni a javítási költséget. Nyugodtan odaadja a kártyát, de közlik vele, hogy a tranzakció meghiúsult, nincs rajta fedezet. A férj nem érti, de odaadja a másik kártyát is, azonban kiderül, hogy ezzel sem tud fizetni. Elindul a buszmegálló felé, közben felhívja telefonon a bank ügyfélszolgálatát ami azonosítást követően közli vele, hogy inkasszálták a számláját. Végül busszal hazamegy, ahol megtudja, hogy a felesége a szépségszalonjába hitelre vett egy kozmetikai gépet, aminek a törlesztőrészleteit nem tudta kifizetni, így végrehajtást indítottak ellenük. Mivel a férj fizetése a közös vagyonba tartozik, jogszerűen inkasszálták a folyószámlán lévő pénzt.
A házastársak jövőbeni pénzügyi vitáinak elkerülése érdekében javasolt megkötni a házassági szerződést. Ez a szerződés egyfelől biztonságot jelenthet a kevésbé tehetős házastársnak, ugyanakkor a vagyonosabb fél nem érzi úgy, hogy túl sokat adott a közösbe.

Mire jó a házassági szerződés?

  • A férj, vagy a feleség a saját vagyonába sorolhatja a fizetését, (nem lesz közös)
    Saját vagyonba lehet sorolni egyes vagyontárgyakat, amik egyébként közösek lennének, pl. autó, motor, stb.
  • Védi a hitelezőktől a házastárs saját vagyonát (különvagyont) és a közös vagyon másik félre eső részét.
  • Az egyik házasfél hitelét a másik fél közös vagyonrészéből nem hajthatják végre. (Ha a tartozást a szerződéssel elkülönítik a közös vagyontól)
  • Váláskor meggyorsítja a vagyonmegosztást, elkerülhető a költséges és hosszú évekig elhúzódó házassági vagyonjogi per.

A házassági szerződés kötés módja és időpontja

Házasságkötés előtt és után is köthető házassági szerződés. Válás esetén vagyonmegosztási szerződést a házasság felbontása után is lehet kötni.

Funkcionális, személyre szabott házassági szerződés készítése, amely alkalmas arra, hogy megnyugtatóan rendezze a felek jövőbeni pénzügyi helyzetét.

HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS ÜGYVÉDI ALAPDÍJA

Átlagos ügyérték
Gyors szerződéskötés (2 napon belül) – 200.000.- Ft
Normál szerződéskötés (3-8 napon belül) – 160.000.- Ft
Magas ügyérték (100 M Ft felett)
Gyors szerződéskötés (2 napon belül) – 350.000.- Ft
Normál szerződéskötés (3-8 napon belül) – 250.000.- Ft

Fenti tájékoztatás nem minősül árajánlatnak és nem tartalmazza a felmerülő egyéb költségeket, eljárási díjat, illetéket.

A házassági szerződéskötés indokoltságának főbb esetei

  1. eset – ha nagy a jövedelemkülönbség a felek között.
    Ha a felek nem akarnak közös kasszát, lefixálhatják, hogy mennyit kap havonta kisebb jövedelmű fél. Ezzel elkerülhetik a pénzügyi vitákat, ami segít hogy kiegyensúlyozott maradjon a viszony. De külön kasszáról is dönthetnek, azaz nem lesz közös a vagyonuk, önálló szerzőként elkülöníthetik vagyonukat.
  2. eset – ha a házasságkötéskor az egyik félnek már saját cége, vállalkozása van.
    Az egyéni vállalkozó tartozásait a közös vagyonból végrehajthatják. Pl. az egyéni vállalkozó férj szállítók felé fennálló tartozását a feleség fizetéséből inkasszálhatják. Ha nincs szerződés, a vállalkozásból származó minden bevétel közös lesz, ami súrlódásokhoz vezethet.
  3. eset – ha a házasságkötéskor az egyik félnek a saját ingatlana van, amit kiad.
    A bérleti díjból folyó bevétel a törvény szerint közös, de a házassági szerződésben dönthetnek úgy, hogy csak a tulajdonost illeti a bérleti díj. Akkor is indokolt a szerződés, ha a házasság előtt már meglévő lakást később el akarja adni a tulajdonos.
  4. eset – ha a házasságkötéskor az egyik fél saját ingatlanába költöznek. Váláskor – bármilyen hihetetlennek tűnik – a bíróság egyes esetekben arra kötelezheti a tulajdonost, hogy hagyja el házasság előtt vett a saját lakását. Pl. ha valaki vesz a gyerekének ajándékba egy lakást, majd a gyerek felnő és megházasodik, a bíróság váláskor – kivételesen – arra kötelezheti, hogy hagyja el a saját lakását, mert a házastársnak biztosít lakáshasználati jogot a közös kiskorú gyermek nevelése végett.
    Ezt a felek szerződéssel kizárhatják, azonban a szerződés rendelkezései nem sérthetik a kiskorú gyermekük válás utáni lakáshasználathoz való jogát, utóbbit biztosítani kell.
  5. eset – ha nem akarják, hogy a férj, vagy a feleség hitele közös tartozás legyen.
    A házasok minden tartozása közös, akkor is, ha csak az egyikük vett fel hitelt. Így előfordulhat, hogy a válás után a feleségen akarják behajtani a férj által felvett kölcsöntartozást. Előfordul olyan is, hogy a közösen felvett kölcsönt a válás után az egyik fél egyedül fizeti tovább, mert a volt házastársa nem hajlandó rá, vagy nem tudja. Ha viszont a házassági szerződésben lerögzítik, hogy ki felel a tartozásért, akkor ez nem fordulhat elő.

A házassági szerződés egyéb funkciói

Vagyonelkülönítés

Különvagyonba lehet sorolni olyan vagyonelemeket, amelyek egyébként közösek lennének, pl. a házasfelek fizetése. Ki lehet mondani, hogy a különvagyon helyébe lépő mindennapi használati tárgy nem veszíti el különvagyoni jellegét. Megállapodás szerint házastársi különvagyonba lehet sorolni egyes vagyontárgyakat.

Vagyonelemek védelme a hitelezőktől

Házassági szerződéssel a férj és a feleség elkülönítheti a tartozásokat, pl. eldöntik, hogy ki fizeti az áruhitelt és ki a gépjármű hitelt. A férj hitele miatt nem indíthatnak végrehajtást a feleség fizetésére és fordítva, ha megfelelő a házassági szerződés. A hitelezők elleni védelem válás esetére is vonatkozik
Ezt azt jelenti, hogy pl. a feleség, vagy a férj házasságkötéskor már megvolt lakására, vagyontárgyára nem indítható végrehajtás a házastárs tartozása miatt. Nem indítható végrehajtás arra a vagyonra sem, amit a saját eladott lakás árából vett a hitelt nem felvevő házastárs.

A vagyonmegosztás meggyorsítása váláskor

Ha van házassági szerződés, elkerülhető a költséges házassági vagyonjogi per, mert válás esetére már rendezve van a vagyon megosztása. Vagyis lehet tudni, hogy kinek jut az autó, kinek a ház, a nyaraló, melyik bútor kié lesz. A vagyonmegosztási per illetéke nagyon magas, akár 3 millió forint is lehet, nem beszélve a sok százezres, vagy akár milliós egyéb perköltségekről. A pervesztes fél fizeti a perköltséget, így igencsak pórul járhat valamelyik fél, nem is beszélve a per elhúzódásának esetéről.

Lakáshasználat

A lakáshasználati szerződésben a házasulók vagy a házastársak előre megegyezhetnek a közös lakás használatáról arra az esetre, ha elválnak.

A felek a szerződésben megállapodhatnak abban, hogy az egyik házastárs válás esetén elhelyezési és térítési igény nélkül fogja elhagyni a lakást.

A lakáshasználati szerződés megkötésével elkerülhető a lakáshasználat bíróság általi megosztása válás esetén. Utóbbi esetben ugyanis előfordulhat, hogy az egyik szobában a volt férj, míg a másik szobában a volt feleség lesz kénytelen élni megromlott kapcsolatuk ellenére.

A lakáshasználati megállapodást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Vagyonmegosztási szerződés

Mi a vagyonmegosztási szerződés?

A vagyonmegosztási szerződés egy olyan megállapodás, amelyet a házastársak a házassági életközösség megszűnésekor kötnek azért, hogy közös vagyonuk megosztását peren kívül rendezzék.
A szerződésben a házastársak igényelhetik a közös vagyonból a különvagyonba, illetve a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, és a kezelési, fenntartási költségek megtérítését. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye.