A zaklatásnak alapvetően három megnyilvánulási formáját szabályozza a jog.
• A munkahelyi (szexuális) zaklatás,
• Etnikai, faji alapú zaklatás,
• Személyes indítékú zaklatás, amikor az elkövető hosszabb ideje, visszatérően zaklatja az áldozatát
Jelen cikk a személyes indítékú zaklatással foglalkozik.
A zaklatás alapesete vétség, amelynek két fordulata van és a legegyszerűbben a következőképpen definiálható:
Zaklatást az követ el, aki mást rendszeresen azért háborgat hogy beleavatkozzon a magánéletébe vagy megfélemlítse. Ennek érdekében az elkövető telefonon, interneten vagy személyesen igyekszik felvenni a kapcsolatot a sértettel, annak akarata ellenére.
Zaklatás valósul meg tehát az éjjel-nappal történő rendszeres névtelen telefonhívásokkal, az üzenetrögzítőn hagyott, vagy e-mail-ben, sms-ben küldött sértő, szidalmazó üzenetekkel.
Zaklatás az is, ha az elkövető a sértett háborgatása céljából rendszeresen megjelenik a sértett lakásán, vagy munkahelyén, vagy nyilvános helyeken követi. A tényállás megvalósulásának feltétele a rendszeresség és a célzatosság, azaz a megfélemlítés vagy a magánéletbe történő beavatkozás szándéka. Ezek hiányában a zaklatás vétsége nem állapítható meg.
A zaklatás vétségének ezen fordulata egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A zaklatás másik fordulata akkor valósul meg, ha valaki erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével fenyeget meg mást azért hogy megfélemlítse, illetve azt a látszatot kelti hogy a sértett életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető cselekmény következik be.
Ezt a cselekményt a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel szankcionálja.
A zaklatás mindkét fordulata esetében minősített eset, vagyis súlyosabban büntetendő ha a zaklatás sértettje az elkövető volt házastársa, volt élettársa, illetve a nevelése, felügyelete alatt álló személy.
Ebben az esetben az első fordulat (háborgatás) esetén két évig terjedő szabadságvesztés, míg a második fordulat (bűncselekménnyel való fenyegetés) esetén három évig terjedő szabadságvesztés a büntetés maximuma.
Zaklatás vétségéről csak akkor beszélhetünk, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Amennyiben az elkövető személy elleni erőszakot alkalmaz, már nem egyszerű zaklatásról van szó, hanem súlyosabb bűncselekmény elkövetéséről. Pl. zsarolás, személyi szabadság megsértése vagy testi sértés valósuhat meg az elkövetési magatartástól függően.
A zaklatás bűntette nem szubszidiárius cselekmény, azaz halmazatban állhat súlyosabb bűncselekménnyel.
Fontos tudni, hogy zaklatás miatt csak a sértett feljelentése alapján indulhat eljárás, mert a zaklatás magánindítványra üldözendő cselekmény.
Mi a teendő zaklatás esetén?
Véleményem szerint a feljelentést megalapozó bizonyítékok tudatos összegyűjtésére kell törekedni. Ez megtehető az üzenetek, e-mailek elmentésével, továbbá a személyes zaklatást tanúsító személyek nevének és címének rögzítésével.
Amint a bizonyítékok rendelkezésre állnak, az elkövetővel közölni kell -amennyiben ez lehetséges – azt hogy feljelentés megtételére fog sor kerülni, melynek folyományaként több éves szabadságvesztés büntetés is kiszabható. A feljelentéssel azonban nem szabad késlekedni, mert a zaklatás sértettjének az elkövető személyéről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül meg kell tennie a feljelentést.
A feljelentéshez mellékelni kell a bizonyítékokat is annak érdekében hogy a nyomozóhatóság a zaklatás alapos gyanújának fennállását megállapítsa és elrendelje nyomozást.
Melyek azok az erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmények amelyekkel való fenyegetés esetén megvalósul a zaklatás?
A zaklatás megvalósul a következő cselekményekkel való fenyegetés esetén:
- • emberölés
- • testi sértés
- • foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés
- • személyi szabadság megsértése,
- • az emberrablás,
- • közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény,
- • vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése,
- • hivatalos személy elleni erőszak,
- • közfeladatot ellátó személy elleni erőszak,
- • hivatalos személy támogatója elleni erőszak,
- • nemzetközileg védett személy elleni erőszak,
- • közveszélyokozás, a közérdekű üzem működésének megzavarása,
- • légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,
- • rablás,
- • rongálás.
A zaklatás törvényi tényállása (Btk.)
Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Konkrét példák zaklatásra
Háborgatással elkövetett zaklatás (alapeset) valósul meg, ha az elkövető rendszeresen figyelemmel kíséri a sértetthez érkező látogatókat, feljegyzi a járműveik rendszámát, kiabálással, más zajkeltéssel megzavarja a sértett családi rendezvényeit, aminek következtében a sértett képtelen lesz a saját udvarán tartózkodni. A zaklatás megállapításának feltétele a sértett mindennapi életébe való beavatkozási célzat.
Személy elleni erőszakkal fenyegetve elkövetett zaklatás valósul meg, ha az elkövető kilátásba helyezi a sértett torkának átvágását.
Szintén személy elleni erőszakkal fenyegetve elkövetett zaklatás valósul meg, ha az elkövető a sértettet azzal fenyegeti meg, hogy ha a háza közelébe megy megszurkálja, továbbá a személyes találkozásuk alkalmával kilátásba helyezi a sértett megütését.
Egyéb tudnivalók a zaklatásról
A személy elleni erőszakos cselekménnyel megvalósított zaklatás megállapításához elegendő egyetlen félelem keltésére alkalmas cselekmény is. A zaklatás ezen fordulatának megállapításához nem szükséges, hogy a cselekmény félelemet eredményezzen a sértett tudati oldalán, elegendő a félelemkeltésre való alkalmasság.
A zaklatás az emberi méltóság és szabadság elleni bűncselekmény, amely halmazatban állhat más, a zaklatásnál nem súlyosabban büntetendő cselekménnyel.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint a zaklatás emberi méltóságot sértő, szexuális vagy más magatartás, aminek célja megalázó, megszégyenítő vagy támadó jellegű környezet kialakítása a zaklatást elszenvedő személlyel szemben.
A zaklatás tényállását a jogalkotó preventív célzattal emelte a büntető törvénybe. A zaklatás elkövetőjének magatartása az általános tapasztalat szerint az idő előrehaladtával fenyegetőbb, durvább lesz, ami adott esetben személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez vezet. Ennek megelőzése érdekében a törvény a sértett büntetőjogi védelmét az elkövetési magatartás korábbi szakaszára is kiterjeszti a zaklatás önálló bűncselekményként történő szabályozásával.
Amennyiben Ön zaklatás sértettje, vagy zaklatás elkövetésével gyanúsítják és tapasztalt szakértő segítségére van szüksége, vegye fel velem a kapcsolatot online.