A végrendeletek és öröklési szerződések körül gyakran felmerül egy látszólag egyszerű, valójában azonban sok félreértést okozó kérdés: érvénytelen lesz-e a végrendelet, ha a keltezés (azaz a dátum) hibás? A válasz röviden: nem feltétlenül. Sőt, a bírói gyakorlat szerint önmagában a téves dátum nem teszi érvénytelenné a végrendeletet.
Az alábbi ügy kiválóan mutatja, hogyan gondolkodnak erről a bíróságok.
Az ügy röviden – egy „túl korai” öröklési szerződés
Az örökhagyó és az alperes 2005. szeptember 5-én írtak alá egy öröklési szerződést. A közjegyző ennek alapján adta át ideiglenesen a hagyatékot. A törvényes örökösök (felperesek) azonban megtámadták a szerződést, több okra hivatkozva – köztük egy különösen érdekesre:
a szerződés egy olyan internetes blankettán készült, amely a megjelölt dátumkor még nem is létezett.
A felperesek szerint ez azt bizonyítja, hogy a szerződés nem készülhetett azon a napon, amelyet az okirat tartalmaz. Ha pedig a dátum nem valós, akkor – szerintük – a szerződés érvénytelen.
A tanúk ugyanakkor egyértelműen azt mondták, hogy az örökhagyó elolvasta a szerződést, saját kezűleg aláírta a megjelölt napon.
A másodfokú bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy a blanketta valóban csak később került fel a portálra. A felperesek ezután újabb dokumentumot csatoltak – de már a jogerős ítélet után –, amely szerint a minta valóban csak szeptember 15-én vált elérhetővé.
Mit mondott a Legfelsőbb Bíróság?
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Határozatában kifejtette az alábbiakat:
1. A végrendeletnek (és öröklési szerződésnek) tartalmaznia kell a keltezést. A keltezés alaki követelmény. Ha a dátum szerepel az okiratban, akkor az okirat alakilag érvényes.
2. Nem vizsgálják azt, hogy a dátum helyes-e. A törvény nem azt követeli meg, hogy a dátum valós legyen, hanem azt, hogy szerepeljen az okiratban. Ez elsőre meglepő lehet, de a jog logikája egyszerű: a keltezés azért kell, hogy a végintézkedés időpontja megállapítható legyen, ha szükség van rá. Ha a dátum téves, az nem alaki hiba, hanem legfeljebb bizonyítási kérdés.
3. A téves dátum csak akkor okozhat érvénytelenséget, ha más ok is társul hozzá.
Például:
- nem lehet megállapítani a végintézkedés valódi időpontját,
- vagy a téves dátum miatt nem bizonyítható, hogy a végrendelet megfelelt más alaki szabályoknak (pl. tanúk jelenléte).
De önmagában a téves keltezés nem teszi érvénytelenné a végrendeletet.
4. A felperesek új bizonyítékát a Legfelsőbb Bíróság nem értékelhette.
A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyben új bizonyítékot nem lehet figyelembe venni. Ezért a később hivatkozott bizonyítéknak nem volt jelentősége.
Miért fontos ez a döntés?
Ez az ügy megerősíti azt a több évtizedes, következetes bírói gyakorlatot, hogy:
A végrendelet keltezésének téves megjelölése nem teszi érvénytelenné a végrendeletet.
A Legfelsőbb Bíróság több döntésében is kimondta:
- A keltezés feltüntetése kötelező.
- A keltezés valódisága nem alaki kérdés.
- A téves dátum csak akkor releváns, ha a végrendelet valódi időpontja nem bizonyítható, vagy a tévedés más alaki hibával együtt jelenik meg.
A fent leírt ügyben a tanúk egyértelműen igazolták a szerződéskötés időpontját, így a blanketta internetes megjelenési dátuma nem érintette a szerződés érvényességét.