Mikor kötelező az ügyvédi képviselet ingatlanügyben?

Ingatlanügyben akkor kötelező az ügyvédi képviselet, ha a földhivatali bejegyzéshez szükséges okiratot ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni és a kérelmet elektronikusan kell benyújtani. Ilyenkor tetszik-nem tetszik, ügyvédet kell megbízni az eljárásban való közreműködéssel.

Az alábbi összefoglalóval segítséget nyújtunk abban, hogy mikor szükséges ügyvédi képviselet ingatlanügyben és mikor nem.

A kötelező ügyvédi képviselet esetei ingatlanügyben

  • Adásvétel,
  • Ajándékozás
  • Csere,
  • Haszonélvezet alapítása, törlése,
  • Szolgalom alapítása,
  • Jelzálogjog alapítása,
  • Társasház-alapítás, alapító okirat módosítása,
  • Minden olyan bejegyzési kérelem, amely ügyvéd által ellenjegyzett okiraton alapul.


A jogok és tények bejegyzésére irányuló, kérelemre induló eljárásokban a jogi képviselet kötelező.
A törvény kimondja, hogy a jogok, tények bejegyzésére irányuló eljárás főszabály szerint a jog vagy tény bejegyzésével érintett valamennyi személy közös kérelme alapján folytatható le.

Mikor lehetséges az ügyvéd nélküli eljárás?

A magánszemély saját maga is eljárhat akkor, ha a törvény nem ír elő ügyvédi ellenjegyzést és a kérelem papír alapon is benyújtható. Ilyen a tulajdoni lap és térképmásolat igénylése, vagy a hatósági, bírósági határozat alapján történő bejegyzési eljárás.

A földhivatali kérelem benyújtása

A kérelmet az ügyvéd nyújtja be a földhivatalba, kivéve azokat az eseteket, amikor a magánszemélyek papír alapon is eljárhatnak. A törvény kimondja, hogy a jogok, tények bejegyzésére irányuló eljárás főszabály szerint a jog vagy tény bejegyzésével érintett valamennyi személy közös kérelme alapján folytatható le. Bejegyzett jog vagy tény törlésének ugyanakkor a jog vagy tény jogosultjának önállóan benyújtott kérelme alapján is helye van, ha ezt a lehetőséget a törvény végrehajtási rendelete nem zárja ki.

A kérelem addig az időpontig, amíg az ingatlanügyi hatóság a döntés közlése iránt nem intézkedik, a szerződő felek közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt közös nyilatkozatával visszavonható vagy módosítható.

A hibás kérelem következményei

Attól az időponttól kezdődően, hogy az érintett ingatlanra, tulajdoni hányadot érintő kérelem esetén az érintett tulajdoni hányadra vonatkozó további kérelmet, bírósági elrendelést vagy hatósági felhívást széljegyzett az ingatlanügyi hatóság, a kérelem csak a következő széljegy (széljegyek) jogosultjainak a (2) bekezdésben szabályozottak szerint kiállított hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza.

Nem alkalmas a kérelem hiánypótlásra, és határozattal el kell utasítani, ha a benyújtott okirat tartalmát kellene módosítani ahhoz, hogy a bejegyzés teljesíthető legyen. Tartalmi módosítást igényel az okiratban történt bármilyen elírás. Az okirat – a hiba benyújtó általi észlelése esetén – a határozat közlése iránti intézkedésig módosítható, kicserélhető, azonban, ha a hibát az ingatlanügyi hatóság észleli az elbírálás során, akkor hiánypótlási felhívás kiadása nélkül elutasító döntést hoz. Fenti szabályok alapján tehát nem vitatható az ügyvédi képviselet eljárásbiztonsági jelentősége.