A kiskorú veszélyeztetése nagyon gyakran előforduló bűncselekmény, azonban az esetek döntő hányadában eljárás sem indul.
Az elkövetési magatartás
A kiskorú veszélyeztetése azokat a magatartásokat öleli fel, amelyek a kiskorú fejlődését ténylegesen veszélyeztetik.
A kiskorú veszélyeztetésének bűntette többféle módon követhető el:
- nevelési, gondozási kötelesség súlyos megszegésével,
- bűncselekmény elkövetésére rábírással, vagy erre való törekvéssel,
- szabálysértés elkövetésére rábírással, vagy erre való törekvéssel,
- züllött életmód elkövetésére rábírással, vagy erre való törekvéssel,
- bűncselekmény elkövetéséhez felajánlással
A nevelési, gondozási kötelesség súlyos megszegése esetén a bűncselekmény abban az esetben állapítható meg, ha kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésének veszélyeztetése megállapítható. Vagyis az elkövetési magatartással okozati összefüggésben bekövetkező eredménye, a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésének veszélyeztetése. A bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges a kiskorú fejlődésének tényleges károsodása. A veszély nem azonos a sérelemmel, az a sérelem bekövetkezésének a lehetősége. A Btk. 208. § (1) bekezdésében meghatározott, személyre és helyzetre konkretizált veszély kapcsán a törvény nem követeli meg, hogy a veszély közvetlen legyen, vagyis a sérelem azonnali bekövetkezésének a lehetősége álljon fenn.
A kiskorú veszélyeztetésének bűntette egy cselekménnyel is megvalósítható, ha az veszélyezteti a gyermek erkölcsi, értelmi vagy testi fejlődését. [BH2023. 150.]
Általában nem alapozzák meg a büntetőjogi felelősséget a kisebb nevelési hibák vagy a csekélyebb súlyú mulasztások. De összességükben ezek a kisebb mulasztások, hibák súlyos kötelességszegéssé válhatnak.
A bűncselekmény ezen tényállásának sértettje csak kiskorú személy lehet.
Ki lehet kiskorú veszélyeztetésének elkövetője?
Kiskorú nem lehet elkövető. Egyes elkövetési magatartásokat csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles személy valósíthat meg. Más elkövetési magatartások esetén elegendő a 18 év feletti életkor.
A kiskorú veszélyeztetésének elkövetője a nevelési, gondozási kötelesség tekintetében:
- kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy,
- a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársa,
- a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.
A szabálysértés, vagy bűncselekmény elkövetésére, vagy züllött életmódra rábírás tekintetében:
az elkövető 18. életévét betöltött személy lehet. Ezen tényállás esetén a sértett azonban nemcsak kiskorú, hanem csak 18 év alatti lehet. (Gondoljunk a házasságkötéssel nagykorúsított személyekre, akik sértettjei lehetnek a bűncselekménynek.)
Ha a szülő – valamint a Btk. 208. § (1) bekezdésében írtak szerint a gyermek nevelésére köteles személy – kötelességét nem teljesíti, a gyermeket az iskola látogatásától huzamosabb időn keresztül visszatartja: ez a nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelezettség olyan súlyos megszegése, amely a gyermek értelmi fejlődését veszélyeztetheti, és így a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapítására alapul szolgálhat.
Mi minősül súlyos kötelességszegésnek?
A „súlyos” kötelességszegés fogalmát a törvény nem határozza meg, annak megítélését a bírói gyakorlatra bízza. Súlyos kötelességszegés lehet az elemi fontosságú kötelességek figyelmen kívül hagyása, vagy akár más kötelességek huzamosabb idejű megszegése, különböző kötelességszegések együtthatása is.
Súlyos kötelességszegés a bírói gyakorlat alapján:
A gyermekkel szemben éveken át tanúsított, az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos, több esetben súlyos testi sérülés okozására is alkalmas tettleges magatartást gyakorlása. (BH2023. 177.)
A gyermek bevonása tulajdon elleni szabálysértés a szabálysértés elkövetésébe. A kiskorú nevelésére irányuló kötelesség súlyosan megszegése és a gyermek erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése. [BH2022. 33.]
A gyermek élelmezésének és ruháztatásának hosszabb ideig tartó elmulasztása, vagy a gyógykezelés elmulasztása.
A kiskorú jelenlétében a nevelésre, gondozásra, felügyeletre kötelezett általi bűncselekmény elkövetése. (BH 1987. 73.). Ha a szülő tettesi vagy részesi alakzatban a gyermekével bűncselekményt követ el, súlyos szülői kötelességszegésként értékelhető. Utóbbi nemcsak akkor állapítható meg, ha a kiskorú gyermek valamely elkövetőként részt vesz a bűncselekmény elkövetésében. Elegendő a bűnösség megállapításához, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a gyermeke szeme láttára ellop egy vagyontárgyat, pl. napszemüveget.
Olyan pedagógiai módszerek alkalmazása is kiskorú veszélyeztetésének minősülhet, amelyek olyan fokú szorongást és feszültséget okoznak a kiskorú sértetteknél, hogy az többeknél pszichoszomatikus tünetekben nyilvánul meg.
Nem valósul meg a kiskorú veszélyeztetése a következő esetekben:
A bírói gyakorlat szerint a szülők megromlott házassága, az elmérgesedett kapcsolat önmagában véve nevelési kötelességszegésnek nem tekinthető, nem alapozza meg a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapíthatóságát. (EBH2006. 1491.)
Nem valósítja meg a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét az a nagymama, aki hipót felejt a cumisüvegben, és ebbe az egyéves unokája beleiszik, melynek következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenved. BH2020. 131. Nem minősül kiskorú veszélyeztetésének a kiskorú jelenlétében elkövetett rongálási cselekmény ha nem bizonyítható, hogy a vádlott magatartása konkrétan veszélyeztette volna a kiskorú erkölcsi, értelmi vagy érzelmi fejlődését. (Tekintettel arra, hogy a kiskorú veszélyeztetése eredmény-bűncselekmény)